Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Romantikus hősiesség és még romantikusabb trollkodás (Walter Scott: Ivanhoe)

2021. július 27. - Timár_Krisztina

scott_ivanhoe_1.jpgÚjraolvasás vége. 

A disznópásztorát neki, hogy ez mekkora trollság! Még hogy romantikus regény... Úgy átvágják itt az olvasót a palánkon, hogy nagyobbat esik, mint a kugli. És körülbelül annyira bánja, mint Tuck barát a királytól kapott pofont. Mert Scott megcsinálta a megalázottak és megszomorítottak hőseit, akiknek palánkon átvágva is teljes szívvel lehet szurkolni, és még viccesek is. 

De nem ettől trollság a regény.

Tovább

Színház, szex, álom, világparódia (Federico Fellini: Satyricon)

fellini_sat_6.jpgZseniális és felforgató alkotás. Harmincas karikával ellátva. Mármint ha lenne harmincas karika. Alább a nyugalom megzavarására alkalmas, harminc éven aluliaknak nem ajánlott tartalmak következnek. Én szóltam. 

Egyfelől olyan az egész film, mint egy álom (elég lidérces), másfelől olyan, mint a színház. Úgy értem, minden pillanatban hangsúlyozza azt, hogy most fikciót látunk. Minden díszletről ordít, hogy „én színpad vagyok”, és pont az akar lenni, nem más. Ezzel egyszerre idézi a görög színházat és – szerintem – az avantgárdot, közelebbről a konstruktivizmust. Szóval fikció – ettől viszont természetesen nem lesz hazugság. Sőt. Ahogyan az álomszerűségétől sem lesz kevésbé valós. Csak irracionális. Az nem egyenlő az irreálissal. 

Tovább

Krimik és thrillerek a Sárrét múltjából (Szűcs Sándor: Betyárok, ​pandúrok és egyéb régi hírességek)

szucs_betyar.jpgSzínvonalas, jól összeszedett, élvezetes stílusban megírt anekdotagyűjtemény. A hatvanas években született; ekkor már a szerző nem beszélhetett olyanokkal, akik ismerték a területet a folyószabályozások előtt, de gyerek- és ifjúkorában még igen, így emlékezetből jegyezhette le a legtöbb anekdotát, majd könyvtári-levéltári kutatások segítségével ellenőrizni is tudta őket. Az 1840-es, 50-es évekig megy vissza, szóval a szabadságharc ideje is beleesik, azért is volt szükségem rá (íráshoz kellett). 

Tovább

Palesztina. Szépség, fenség, sérülések, traumák (Ibrahim Nasrallah: Time of White Horses)

nasrallah_time.jpgPalesztina irodalmából ezúttal nem én választottam könyvet, hanem kölcsönbe kaptam egyet. Olyat tapasztaltam már, hogy egy regény olvasása közben életre kel a történelemkönyv – most nem ez történt: tévé- és rádióhírek, újságokban megjelent tudósítások keltek életre. Helynevek, amelyek eddig csak betű- vagy hangsoroknak számítottak, most eleven falvak vagy városok lettek, lakókkal, eperfákkal, tyúkokkal, szárítókötelekkel. Személynevek, szervezetek nevei történetet kaptak, okot a létezésre, sok-sok sérelemmel és bűnnel. Többé nem fogom tudni ugyanúgy hallgatni-nézni ugyanazokat a híreket. 

Tovább

Életre kel a szabadságharc kora (Csikány Tamás – Eötvös Péter – Németh Balázs: A szabadságharc kézi lőfegyverei, 1848-1849)

csikany_szabad.jpgIsmerőseim csak néztek, hogy mit akarok én ezzel az olvasmánnyal. Na, ugyan mit, hát kultúrtörténetet. :) Szeretem én azt akkor is, ha olyan témáról van szó, amilyenhez soha közöm nem volt. Hát még, ha kötni is tudom valamihez, például Jókaihoz, Tolsztojhoz vagy az elmúlt hónapok meghatározó olvasmányélményéhez. Szeretem, ha tudom, hogy egy adott történelmi korban melyik szerkezet hogyan működött, és hogyan használták őket a gazdáik. 

Tovább

Él és virul a misztériumdráma

hatar_miszterium.jpg

Misztériumdráma.

Roppant rejtélyeket sugall a hangzása akkor is, ha nem a magyar változatot használjuk, Határ Győző szóleleményét, a titokjátékot. A jobb emlékezetűek tudják, hogy középkori drámai műfaj volt, a még jobb emlékezetűek azt is, hogy bibliai jelenetek dramatizálását jelenti.

No de mi van akkor, ha azt mondom, hogy a műfaj nem állt meg a középkor határán, hogy mindenki látott már ilyet, sőt könnyen előfordulhat, hogy szerepelt is benne? 

Tovább

Mit jelent embernek lenni? (Thomas Hylland Eriksen – Finn Sivert Nielsen: Az ​antropológia története)

eriksen.jpgNemcsak szakmai köröknek. 

Mivel soha nem foglalkoztam antropológiával, nem tudom megítélni, hozzáértőknek mit mond ez a kiadvány. Azt viszont tudom, hogy annak számára, aki, mint én, kezdő a témában, érdekes és meglepően könnyen olvasható munka ez. Az általam ismert néprajzi vagy régészeti ismeretterjesztő művek elegendő alapot adtak hozzá. Sokat segít a szerzők gördülékeny, olvasmányos stílusa is, amelyet a fordítónak is sikerült visszaadnia. A nagy összefüggéseket anekdoták sora lazítja, az apró történetekből pedig nagy kérdésekre adott válaszok rajzolódnak ki. A legnagyobb kérdés persze az, hogy „mit jelent embernek lenni?” 

Tovább

Nyelvrokonság, nyelvi tudatosság, magától értetődő érték (Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?)

nadasdy_nyelv.jpgEz az írás 2021. május 18-án jelent meg a BárkaOnline-on. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. 

Magyartanár vagyok. Egy olyan ismeretterjesztő céllal készült művet, amely a magyar nyelvet állítja a középpontba, kétféle szempontból figyelek. Egyrészt azt kérdezem, milyennek láthatja egy laikus, aki a magyar nyelvről szeretne ismereteket szerezni belőle. Másrészt azt, milyennek láthatja egy kollégám, aki az óráihoz keres segédanyagot.

Mint laikusoknak szóló ismeretterjesztő mű, a kiadvány betölti a szerepét. Rövid, kényelmesen kezelhető (szó szerint zsebben elfér), meg sem próbálja kimeríteni tárgyát, de az egyszerűsítést sem viszi túlzásba. Alkalmazza a nyelvészeti terminológiát, gondosan megmagyarázva minden szakszót, akár többször is, mindig a maga helyén, de nem magyaráz túl semmit. Számít arra, hogy a korábban megismert információkra az olvasó emlékezhet, ugyanakkor nem várja el tőle, hogy egy olvasás után fejből tudja a teljes szöveget, hanem szükség esetén lehetővé teszi az ismétlést. Hétköznapi párhuzamokkal vagy természettudományos metaforákkal él, így válik érthetővé bárki számára, aki általános műveltséggel rendelkezik, a helyenkénti nehézségeken pedig szelíd humorral segít át.

http://www.barkaonline.hu/kritika/7682-nyelvrokonsag--nyelvi-tudatossag--magatol-ertet-d--ertek--nadasdy-adam--milyen-nyelv-a-magyar-

 

Sokféleség és (ön)azonosság (Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun)

nadasdy_neptun.jpegEz az írás 2021. április 19-én jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. 

Ha csak egyetlen szót mondhatnék arról, milyen ez a vékony kis kötet, azt mondanám: „sokféle”. Tizenkét rövid írás, tizenkettőnél sokszorta több különböző embertípussal és emberi kapcsolattal. Tizenkét novella kevésnek tűnhet ahhoz, hogy egy egész írói életművet képviseljen – csakhogy ennek a kevésnek súlya van és sűrűsége. Kicsiben is mutatja a nagyot.

A legelső lapon olvasható „használati utasítás” azonnal eltávolítja a novellák figuráit a szerzőtől. Ha ez nem történne meg, akkor sem tűnnének személyesnek – azt mondhatnám, ha létezik tárgyias próza (ahogyan létezik tárgyias líra), hát ez az. A legtöbb történet még az egyes szám első személyű elbeszélő jelenlétéről is lemond: a narrátor többnyire valamelyik szereplő nézőpontjába helyezkedik. Márpedig itt minden fő- és mellékszereplő a többiektől eltérően viszonyul a külvilághoz, a körülötte levő emberekhez, önmagához.

Leginkább a legutóbbi viszonyulás jár küzdelemmel.

http://www.barkaonline.hu/kritika/7644-sokfeleseg-es--on-azonossag--nadasdy-adam--a-szakallas-neptun

Laosz. Életképek a XX. századi Délkelet-Ázsiából (Outhine Bounyavong: Mother's Beloved)

bounyavong_mother.jpgVegyes érzésekkel fogadtam ezeket a novellákat.

Világolvasásra minden szempontból teljesen alkalmas kiadvány. Nemcsak a szerző életművéből ad válogatást, hanem egy kor és kultúra lenyomatát is őrzi. Van kettő darab igen informatív előszava, amelyek közül az első egy kis történelmi és irodalomtörténeti gyorstalpaló Délkelet-Ázsiáról a középkortól napjainkig, a másodikat meg utószóként tessék olvasni, mert nemcsak a szerzőről szól, hanem a novellákról is, és spoileres. Valamint vannak minden novella után végjegyzetek, amelyek megmagyarázzák a helyi kifejezéseket, megadják a kulturális hátteret.* Kapunk egy kis ízelítőt a lao nyelvből, illetve – mivel kétnyelvű a kötet – még inkább az ő sormintaszerűen gyönyörű írott változatából, amelyből ugyan én egy kukkot se értek, de annyira jó elnézegetni.** Ráadásul kézbe fogni is kellemes, sok olvasást kibír, és még az illata is jó. 

Csak hát maguk a novellák. 

Tovább
süti beállítások módosítása