Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Ezotéria sci-fiül (Szepes Mária: Surayana élő szobrai)

2025. április 25. - Timár_Krisztina

Élmény volt ezt így Hermész Triszmegisztosszal együtt olvasni. Isten őrizz, hogy bárkinek ajánljam – őszintén: én nem igazán értem, hogy tudták ezt annak idején eladni –, de nem hiába választottam Szepes Máriát tavaly irodalmi nagymamámnak:* én az egész zavarosságával együtt több ponton is tudtam…

Tovább

Gondolatkísérlet, határáthágás, perverzió (Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness)

Tegye fel a kezét, aki már érezte úgy, hogy földönkívülivel próbál kapcsolatot teremteni, amikor elvileg a vele egy fajba tartozó embertársához közelít. Na, ez a szöveg pont erről szól.  2024 olvasásai számomra elsősorban szakmai jellegűek. Fordítói és egyéb munkákhoz kellenek, még akkor is, ha…

Tovább

Mindenkinek a saját beavatását (Szepes Mária: Raguel hét tanítványa)

Ötven ponton is lehetne vitatkozni ezzel a regénnyel (fogok is), továbbá egy túlírt monstrum, abszolút életszerűtlen párbeszédekkel, írástechnikai problémák tömkelegével. De valami eszméletlenül izgalmassá teszi egyrészt a mögötte álló irdatlan műveltséganyag, másrészt az, ahogyan ebből a…

Tovább

Ami a Gulliverből kimaradt (Szathmári Sándor: Kazohinia)

Klasszikus magyar disztópia a harmincas évekből. Mondhatnám, fura, hogy alig ismeri valaki, ha nem láttam volna az általam olvasott kiadásban a hetvenes évekbeli utószót. Nagyon csúnyán találva érezhette magát az a rendszer, mert az utószó nagyon körültekintően igyekszik magyarázni a bizonyítványt.…

Tovább

A három testőr Ambremerben (Pierre Pevel: L'Élixir d'oubli)

Hamarosan jön magyarul, úgyhogy az is olvassa a bejegyzést, aki nem tud franciául. A Les Enchantements d'Ambremer második része. Számomra alatta marad az elsőnek, de ez NEM a regény hibája. Igazából nem is hiba.  A regényvilág ugyanaz, mint a Les Enchantements d'Ambremerben: alternatív történelmi…

Tovább

Posztmodern, régimódi, kalandos és francia (Pierre Pevel: Les Enchantements d'Ambremer)

Ősszel jön magyarul (frissítés: ősz van, és megjelent magyarul, Nagy Krisztián fordításában), úgyhogy az is olvassa a bejegyzést, aki franciául nem tud.  Aranyos, mókás fantasy, ügyesen összerakott háttérvilággal, nagyon kalandos és nagyon francia. Akinek bejönnek a klasszikus és/vagy régimódi…

Tovább

Egymást tükröző (rém)álomvilágok (Lovecraft és Johnson quest-regényei)

Közvetlenül egymás után olvastam H. P. Lovecraft és Kij Johnson álomutazás-regényét, és másnak is tudom javasolni a módszert. Az egyik egy érdekes-fura horrorklasszikus (ami nem is olyan rémisztő, mint elsőre gondolnánk), a másik azok közül a kortárs újrafeldolgozások közül való, amelyek a…

Tovább

Akár élő, akár halott, kinyomozzuk (William Hope Hodgson: Carnacki ​the Ghost-Finder)

A magyar változat címe: Carnacki, a szellemvadász. Klasszikus kísértethistóriák – vagy mégsem. Carnacki ugyanis, bár szerintem több diplomája is van ördögűzésből, azért elsősorban nyomozó. Az első kérdése mindig az, hogy nem természetes-e az ok; és csak ha Sherlock Holmes módjára kizárt minden más…

Tovább

Öntudatos átváltozások (Moskát Anita: Irha és bőr)

Rólunk szól a mese.  És túl sok mindenről. Nem mintha túlírtnak tartanám, ellenkezőleg. Inkább olyan műnek, amely nagyon bonyolult problémákat ragad meg nagyon ügyesen. A fantasyt pedig igazából nyelvnek használja, amelyen ezek a problémák elmondhatók. Ettől még a történet nem puszta csomagolás,…

Tovább

Mágia, realizmus, derűs horror (Susanna Clarke: The Ladies of Grace Adieu)

A magyar kiadás címe: Búcsúbáj hölgyei és más történetek. Megállapítom, hogy Susanna Clarke novellában is tud akkorát alkotni, mint regényben.  Igaz, hogy ami a műfajiságot illeti, utoljára az Esti Kornélban olvastam ennyire nemnovellai novellákat, mint itt. Elég sok kapcsolódási pontjuk van…

Tovább
süti beállítások módosítása