Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

A hatalom kreatív nem-akarása (Nicola Griffith: Menewood)

2026. november 20. - Timár_Krisztina

griffith_menewood.jpgA Hild-sorozat második kötetének végére érve (itt írtam az elsőről, de annak a bejegyzésnek az ismerete nélkül is érthetőek az alábbiak) már elég biztonsággal mondhatom, hogy nem egyszerűen jó könyvről, jó szövegről van szó.

Hanem olyan szövegről, amelyik átírja a műfaját.

Ekkora szavakkal pedig azért nem szoktam dobálózni. 

Nem túlzok. Igen, Griffith sokkal nagyobb hírnevet érdemelne, mint amekkorát kap (pedig angol nyelvterületen azért elég nagy van neki így is). 

Tovább
Szólj hozzá!
kortárs értékelés történelmi regény válogatott jók történelmi fikció Ezüstforrás

Túlságosan is biztonságos (Momo, 2025)

ende_momo_f.jpegNagyon régóta tartozik már a filmművészet Michael Ende életművének egy igazán jó és sikeres adaptációval. Már önmagában az üdvözlendő, hogy próbálkoznak vele, hiszen egy-egy nemzetközi népszerűséget elérő filmváltozat mindig újra eladja a könyvet is. Az viszont már nem biztos, hogy erre a célra éppen a Momo című regény a legjobb választás.

Kritikám a KULTeren jelent meg. A teljes szöveget jogi okból nem másolhatom át, de a link odavezet.

A regényről itt írtam. 

Az utópia műfaja még mindig lehet aktuális (Audrey Pleynet: Rossignol)

pleynet_kin.jpgLátom, milyen megosztó könyv ez a Goodreadsen, és mindenkit megértek. Azt is, aki eldobja azzal, hogy hülyeség, és azt is, aki díjat ad neki. Bár én az utóbbi kategóriába tartozom, megkockáztatom, hogy az előbbinek is van igaza. Nagyon jó szöveg, de a második felében (amikor már kezdtem felfogni, ki kicsoda és mit akar) többször is az volt a benyomásom, hogy ezt szükségtelenül bonyolították meg ilyen nagyon. Van az a pont, ameddig a többsíkú szerkezet és a késleltető effektusok hozzáadnak a szöveg értékéhez, de van az is, amettől már túlzás. 

Tovább

Emlékállítás a testvérnek (Szepes Mária: A tibeti orgona)

szepes_tibet.jpgVacilláltam az öt és a hat pont között, aztán úgy döntöttem, hogy ha Földi Mihálynak hatot adtam, akkor annyit Szepes Mária akkor is megérdemel, ha pont ezt a szöveget nem tudta rendesen megírni. Mivel Szepes legalább tényleg értett ahhoz, amiről írt. 

Nem is tudom, hol kezdjem, mi a baj ezzel a regénnyel. Én BÁRMILYEN mennyiségben és minőségben képes vagyok ezoterikus kalandregényt olvasni, úgyis ki fogom belőle mazsolázni azt, ami nekem pont kell, erről a szövegről pedig a korábbi kritikákból pontosan tudtam, hogy sok mazsolát ne várjak. Szóval nem vagyok csalódott, még a maga érdekessége is megvolt a számomra, de másnak nem ajánlom. 

Tovább

Zöld-foki Köztársaság. A megismerés kudarca (Germano Almeida: The Last Will and Testament of Señor da Silva)

almeida_last.jpgHosszú kihagyás után folytatom a világolvasást, korábban begyűjtött szövegekkel. 

Germano Almeida regényéből pont a Zöld-foki Köztársaságról nem derül ki túl sok minden (azért egynémely információ fellelhető, az is előre kitalálható), de tulajdonképpen nem bántam. Az a fajta irodalom ez, amely a helyiben meg tudja találni az általánosan emberit, vagyis teljesen érthető és rendben van, hogy éppen ezt fordították le az ország irodalmából több idegen nyelvre is. 

Tovább

Az erotika ártatlan bája (Emma Denny: A Vow Made Twice)

denny_vow.jpgSzakmai olvasás volt (hasonló műfajban fordítok); ritkán olvasok romantikust, erotikust meg pláne. Ráadásul közben jöttem rá, hogy ez egy sorozat harmadik része, aminek az első két részéről lövésem sincs. 

Végül egyik se zavart. Csúnya kötözködős hangulatomban maximum az zavart, hogy a XIV. századi Oxfordshire-ben ennyi látványosan XXI. századi szereplőt azért még egy erotikus regényben is túlzásnak tartok. Hibátlan önismeret, asszertív kommunikáció, kizárólag beleegyezéses szexuális kapcsolatok, azannya. Éljen mindenki, csak nem a késő középkorban. De közben meg pont ettől kap valami olyan bájt a szöveg (komolyan!), hogy még én is csak legyintettem az anomáliákra. Végül is nagyon sok történeti adaléknak tényleg jó alaposan utánanézett a szerző. 

Tovább

Kísérlet és gyakorlás (Szepes Mária: Varázstükör)

szepes_varazs.jpgKevéssé ismert regénye a szerzőnek, és bár határozottan megvan a maga jelentősége, azért túlzás a másik két nagyregénnyel egy lapon említeni.* Leginkább gondolatkísérletnek tűnik ez is, ahogyan a sci-fik, csak azok (az általam ismertek legalábbis: ez és ez) sokkal érdekesebbek. Megkockáztatom, hogy a Varázstükör nem is biztos, hogy kiadásra való. Mármint nem úgy értem, hogy nem lett volna szabad megjelentetni, mert azoknak, akik az életművel foglalkoznak, minden érdekes, még a bevásárlólista is. Hanem úgy értem, hogy ha ezt nem Szepes Mária írta volna, nem igazán kellene vele foglalkozni. Én például most biztos nem írnék róla blogot, bármit is jelentsen ez. 

Tovább

Csavargás mustáron innen és túl

020.jpgHamis vízköpő, kalapácsos harangozó, oktatási célú méhkaptár, búzavirág és kőpad a határban, apró szobrok gótikus sarkokban, a háború géniuszának eredetije – és sajt és mézestészta és marhahúsos ragu. Dijonba szívesen visszamennék. 

Miután tavaly decemberre összehoztam egy párizsi csavargást, és nem adtak el, idén utánanéztem, mire lenne szükség egy hasonló csavargáshoz valamelyik kisebb francia városban. Mások beszámolóiból is, saját tapasztalataimból kiindulva is arra jutottam, hogy a kevesebb látnivalóért cserébe jóval több kedvességet és türelmet kapnék a lakosoktól. És valóban. 

Tovább

Az énekes giliszta, a bölcs keselyű meg a százlábú szandálja (Zalka Csenge Virág: Cápatestvér)

capatestver_300.jpgZalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit különböző szempontok, de azonos elvek rendezték egymás mellé. Nincs ez másképp a Cápatestvér esetében sem.

A jelen mesekötet a fentiek közül talán a Nagyvárosi népmesékhez áll legközelebb, amennyiben célja a környezeti nevelők munkáját segíteni. Míg azonban a korábbi munka mindennap látható növények, állatok és tárgyak történeteibe enged betekintést, addig a jelenlegibe Zalka csak olyan állatokról szóló történeteket válogatott, amelyekhez (jórészt indokolatlan) előítéletek kapcsolódnak.

Kritikám az Alföld online felületén jelent meg. A teljes szöveget jogi okból nem másolhatom át, de a link odavezet. 

Enyhén szólva megosztó (Victoria Mas: Le Bal des folles)

mas_bal_p.jpgA magyar fordítás címe: Őrült nők bálja. 

Nagyon akartam szeretni, a regényt is, a filmet is. Volna is rajtuk mit, mégse jött össze. Igaz, szigorú is voltam mindkettőhöz. Az Őrült nők bálja sokat méltatott, több kiadást megért, nagy jelentőségűnek tekintett regény; abszolút egyetértek abban, hogy fontos célt tűz ki maga elé, és szövegként sem rossz. A film pedig méltó adaptáció. De azért ekkora hírnevet és ennyi dicséretet messze nem érdemel egyik se. 

Ugyanakkor feledést sem. Úgyhogy most megpróbálom egyszerre kritizálni és ajánlani. 

Tovább
süti beállítások módosítása