Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Variációk csatákra és kereszténységre (Robert Graves: A vitéz Belizár)

2023. május 10. - Timár_Krisztina

Régi tartozásomat róttam le. Nem is bántam meg az olvasást, és legfeljebb Graves más regényeihez képest tekinthetem kevesebbnek azt, amit kaptam. Ami a hadtörténetet illeti, úgy vagyok bekötve, hogy minél kevesebbet robbantanak, annál jobban élvezem az olvasást, szóval az ókor pont nekem való.…

Tovább

Higgadt, humanista, hétköznapi – és nagyon szomorú (Ricarda Huch: A harmincéves háború)

Arról, hogy miként tör ki, miként válik önjáróvá és kivédhetetlenné, majd pedig miként okoz totális összeomlást egy évtizedekig tartó világháború,* sokféleképpen lehet írni. Ricarda Huch úgy döntött, hogy az átlagember nézőpontját választja. Ez nemcsak azt jelenti, hogy arról ír, hogyan hatott a…

Tovább

Mesei-mitikus hősök eposzi háttérrel (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)

Újraolvasás vége.  Fura érzés felnőttként újra látni ezt a történetet. Önkéntelenül felidézni a gyerekkori olvasásokból maradt emlékeket, hozzáadni az eltelt évek tapasztalatait, egyszerre beleélni magam az eseményekbe, és átértelmezni azokat.  Egyetemista koromban jöttem rá, hogy ennek a…

Tovább

Folyton összeütköző párhuzamosok (Láng Zsolt: Bolyai)

Kapott ez a könyv már hideget-meleget, úgy nézem. Rangos díjat nyert el, más rangos díjakért volt versenyben, miközben határozottan nem azt adja, amit az olvasók nagy része vár tőle. Bizony, sok türelem kell kibogozni, hogy akkor mit is ad voltaképpen. Már jól benne jár a szövegben az, aki megkapja…

Tovább

Romantikus hősiesség és még romantikusabb trollkodás (Walter Scott: Ivanhoe)

Újraolvasás vége.  A disznópásztorát neki, hogy ez mekkora trollság! Még hogy romantikus regény... Úgy átvágják itt az olvasót a palánkon, hogy nagyobbat esik, mint a kugli. És körülbelül annyira bánja, mint Tuck barát a királytól kapott pofont. Mert Scott megcsinálta a megalázottak és…

Tovább

Katar. Machinációk, szorongások és egy üdítő barátság (Abdulaziz Al-Mahmoud: The ​Corsair)

Nem jár rosszul, aki ezzel kezdi az ismerkedést Katar irodalmával.  Jó kis történelmi regény az Arab-félsziget XIX. század eleji viszonyairól. Informatív, fordulatos, sok-sok intrikával, a szereplők kellően szerethetők vagy utálhatók, és eleget lehet szurkolni ellenük vagy mellettük. Vagy mind a…

Tovább

Antik végzet és középkori komédia (Victor Hugo: Notre-Dame de Paris)

Újraolvasás vége.  Drágájaim, ha valaki még nem tudta volna, a romantika színe a fekete.  Ebben a legromantikusabb romantikus regényben pediglen van izgalom, feszültség, ostrom, rejtély, gyilkosság, királyi palota, bűnszervezet, eltűnt családtagok, üldözés, többrendbeli végzetes szerelem és…

Tovább

Összeillő és szétváló idők (Catherynne M. Valente: Deathless)

Magyar fordításban: Marija Morevna és a Halhatatlan Körülbelül a könyv harmadától kezdve folyamatosan azt mondogattam magamban: nem létezik, hogy ez a Valente amerikai legyen, hiszen ez az egész annyira, de annyira kelet-európai, annyira pontosan tudja megjeleníteni ezt a világot, ennek a nőnek…

Tovább

Igazság az aknamezőn (Vaszil Bikov: A halottaknak nem fáj)

A kettő közül a régebbi magyar kiadásban jutottam hozzá a regényhez, és utólag tudtam meg, hogy ebből azért egy-két dolgot kihúzott a cenzor. Jó volna az angol fordítást beszerezni, abból valószínűleg nem maradt ki semmi. Ezt csak azért írom, hogy teljesen egyértelmű legyen: ez a könyv még ebben az…

Tovább

Igazságok ütközőpontja (Emilijan Sztanev: Szibin herceg legendája)

A bolgár történelmi regények közül eddig csak Mutafcsieva műveit ismertem, azok igen jók. Most megállapítom, hogy Sztanev is ott van a szeren. Szeretem az ilyet: amikor olyan területek kultúráját ismerhetem meg, amelyek földrajzilag közel esnek ugyan az én hazámhoz, mégis csak elvétve és keveset…

Tovább
süti beállítások módosítása