Az a tíz pont pediglen így jött ki: Az, hogy egy anyanyelvén író manysi (régebbi nevén vogul) költő verseit kétnyelvű kiadásban megjelentetik Magyarországon, a szerző illusztrációival, valamint a végén szójegyzékkel, manysiul tudók nyersfordításai alapján készült műfordításban, az önmagában…

Régóta szeretnék a szibériai népek irodalmával alaposabban megismerkedni. Tudom, hogy ez a roppant terület egyáltalán nem egynemű, sem földrajzilag, sem nyelvileg, sem kulturálisan. Egyáltalán nem valami óriási, hideg sivatag. Sőt. Ráadásul meglepően sok minden olvasható a különböző szibériai…

Na, ki mondhatja el magáról, hogy olvasott már mandzsu irodalmat?  Odavagyok ezért a kiadói sorozatért. Eddig három van meg belőle itthon, most nézem, mik jelentek még meg a sorozatban, egyet-kettőt még biztos beszerzek. Szerintem ez a kötet a legrövidebb belőle, pedig igazából ez se egyetlen…

Jó kis klasszikus meseválogatás, gyerekeknek és felnőtteknek szóló szövegekből egyaránt. Igen gazdag a manysi (vogul) nép hagyománykincse, sok mindent érdemes tőlük olvasni. Éppen annyira egzotikus helyen laknak (mert Nyugat-Szibéria pont az egzotikusságáról híres), hogy izgalmas legyen a…

Az igazán kemények szamojéd népmeséket olvasnak. Nem állítom, hogy az összes mesét jaj, de szerettem, de ezek a mesék nem is arra valók, hogy szeressék őket. A kötet pedig mindenképpen kincs (sajnos a könyvtáré, nem az enyém), és még akkor is átsütnek rajta ezek a fura kultúrák, ha – amint az…

Nagyon szép mese a barátságról, az odafigyelésről, a kölcsönös megértésről, a természet tiszteletéről. A történet egyszerű, minden gyerek megértheti. Még egy kis kultúrák közötti kölcsönhatás is belefér. Kár, hogy a szerzőtől nem fordítottak le több kötetet magyarra, pedig igencsak termékeny…

Erre a kötetre már csak azért is tíz pontot kell adni, hogy egyáltalán megjelent. Amilyen kis szerény küllemű valami,* olyannyira érdemes bárki figyelmére, aki elmúlt tizennyolc. Mert éppoly szerényen, apró betűkkel oda van írva a hátuljára, hogy „felnőtteknek”. Ilyet se láttam még. Igaz, nem is…

    Többek között azért szeretek más országokban keletkezett műveket (különösen klasszikusokat és történelmi regényeket) olvasni, mert olyanok, mint a mikroszkóp: a „kis” nemzeteket is felnagyítják. Megmutatják, hogy nem kell ahhoz egy közösségnek milliárdos lélekszámúnak lennie, hogy sokszínű…

Gonosz leszek, és csak nyolc pontra értékelem. Pedig nagyon szép könyv, komoly érték, és már önmagában az óriási fegyvertény, hogy egyáltalán megíródott. Ráadásul tulajdonképpen az én hibám, hogy nem tetszett úgy, ahogyan tetszhetett volna – tudniillik ezt a könyvet nagy hiba…

Hiánypótló kötet volt a maga idejében, és sajnos most is az, mert nem követték újabbak. Múlt ősz óta sorozatban találnak meg ezek az „egzotikus” népköltéseket tartalmazó kötetek. Olyan kultúrákról hoznak hírt, amelyeket egyébként nem sok esélyünk van belülről megismerni. Az előzőleg olvasott,…