Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Felnőttmese rengeteg erdővel meg posztmodern kirakóssal (Italo Calvino: Az egymást keresztező sorsok kastélya)

2020. február 23. - Timár_Krisztina

Ez igen! Ez mán tényleg igen! Posztumusz Nobel-díjat Italo Calvinónak!!! Ezt a könyvet megírni nem akármilyen fegyvertény volt. Amilyen kicsike, olyan bonyolult és sokágú. Már maga az alapötlet elbűvöl: az elbeszélő betéved a mesék és mítoszok sűrű erdejébe, sűrű erdőben egy átmeneti szálláshelyre…

Tovább

Aki Ariostót szereti, rossz ember nem lehet (Italo Calvino: Eleink)

Ez a kötet így ebben a formájában pofátlanság.Hogy valakinek kétoldalanként legyenek olyan ötletei, amilyenekből más író egész regényt kanyarítana…No de nem dühöngünk. Mottó: aki Ariostót szereti, rossz ember nem lehet. A kötet három kisregényéből úgy lett trilógia, hogy Calvinót sokáig piszkálták…

Tovább

Qwfwq akkor is emberi, ha dinoszaurusz (Italo Calvino: Komikozmosz)

Nagyon örülök, hogy megvettem ezt a gyűjteményes kötetet (Calvino összes fantasztikus novellája), nem csalódtam benne, hozták a megszokott calvinói minőséget. Igaz, vigyáztam arra, hogy egy nap egy novellánál többet ne olvassak el belőle, különben szét is repedt volna a fejem. Időnként így is erősen…

Tovább

Nem sci-fi, ellenben trollkodás (Adolfo Bioy Casares – Italo Calvino: Morel találmánya / Láthatatlan városok)

Kozmosz Könyvek, te csodás. Meg a te duplakönyveid.* Még további kettőt tervbe vettem, ami a közeljövőt illeti. Remélem, sikerül még ilyen gyöngyszemekre bukkannom. Vagy még inkább, hogy ilyen trollkodásra. Mert pont ezt a két kisregényt pont sci-fiként kiadni, pont ebben a sorozatban – hát, kérem,…

Tovább

Láthatatlan városok

avagy énisakarokcalvinósatírniénisénis!

Olyan köd van, hogy amikor átmegyünk a Tiszán, szó szerint a semmi látszik a hídkorláton túl. A városban a fiatal platánfán négy-öt levél maradt összegörbülve, viszont apró, könnyű, pamacsos gömbök csüngenek lefelé minden ágáról, minden mellékágáról, és minden mellékág mellékágáról,…

Tovább

Mosdassuk és tápláljuk sorsunkat, avagy újramesélt történetek Olaszországból (Italo Calvino (szerk.): A Nap lánya)

Ha Italo Calvino nevét látom egy könyvön, az garancia a minőségre. Még akkor is, ha a szöveget nem is ő írja, csak másokéit szedi és szerkeszti össze. Például népmeséket.  No, azért rajtuk hagyja a nyomát, mint minden tisztességes mesemondó.  Módszerét a könyv végén írja le: minden tájegység…

Tovább
süti beállítások módosítása