Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Alvilágjárás az igazságért (F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)

2023. január 06. - Timár_Krisztina

Újraolvasás vége.  A krimi, amelyikben még a gyilkosság előtt megtudjuk, ki a gyilkos, mindenki mindenből óriási drámát csinál, a helyszín pedig a Szentpétervár nevű pokol. Ott lehet a legkiterjedtebb diskurzusokat folytatni az igazságról. Mármint a pokolban. 

Tovább

Átlényegülés és elkülönülés (Szabó Lőrinc: Tücsökzene)

Újraolvasás vége.  Erősen addiktív anyag. Ha van dallamtapadás, akkor ezt ritmustapadásnak nevezném, amit ez csinál. Pedig elsőre úgy hangzik, mint az élőbeszéd, amelyik annyira váratlan helyeken rímel, hogy szinte észre se veszi az ember. Sok-sok kis darab, egyenként tizennyolc sorosak, rövidek,…

Tovább

Nehogy Sárszegen végezd (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

Újraolvasás vége.  Kevesen tudnak ennyit arról, hogy hogyan működik az emberi lélek, és még kevesebben tudják ilyen pontosan megtalálni hozzá a szavakat. Szerencse, hogy ilyen rövid, különben sokkal rosszabbul esne elolvasni. Mert ez a gyönyörű cím igen-igen szomorú és igazságtalan történetet…

Tovább

Különleges alkotói nyelvet fordítani bátor vállalkozás (Nádasdy Ádám és a Bánk bán)

Ez az írás 2020. július 2-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet.  Ez a bejegyzés Nádasdy Ádám fordításáról szól. Irodalmi szempontból itt írtam a műről. Katona József Bánk bánjának komoly érzelmi értéke, sőt identitásképző…

Tovább

A magyar Varázsfuvola – népmesék, mítoszok, filozófiák (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

Újraolvasás vége. Följebb pontozni már nem tudom. Filozofikus mese, a legjobb fajtából. Túlzás nélkül hívható úgy, hogy a magyar Varázsfuvola. Vörösmarty a Mozart-operáéhoz hasonló alapokra építette fel a maga drámáját, magyar népmesék elemeiből, a romantika nyelvén. Már csak a két központi pár…

Tovább

Semmi sem biztos, csak a halál – ja, nem (Voltaire: Candide)

Újraolvasás vége. Azér' most tényleg büszke vagyok magamra. Gondolkodtam, hány pontot érjen a büszkeségem. Legalább egy pont levonással honorálni akartam ifjúkori utálatomat a regény iránt, csak hát ott volt az a 61%, amennyin állt a Molyon, és amennyinél azért jóval többet érdemel… meg ott volt a…

Tovább

Keserű komédia (Molière: Tartuffe)

Újraolvasás vége.Nna, csak fölment kilenc pontra. Többet nem adok. Juszt sem.Diákként nem értettem, hogy mitől komédia. Pedig még meg is néztem színházi felvételen, színészóriásokkal, az néha tényleg vicces volt, de valahogy nem tudtam nevetni rajta. Most se tudok. Csakhogy most már nem is hiszem…

Tovább

Rettegett Iván tisztogat a dán udvarban (William Shakespeare: Hamlet)

Ilyet se csináltam még: nem a könyvet kedvencelem, hanem azt a konkrét kiadást, amelyik megvan nekem (Ikon, 1993). Ennél feljebb nem lehet menni.* Kétnyelvű szöveg, a magyar fordításhoz adagolt jegyzetekkel, angol és magyar állandó összehasonlításával. Minden oldal eseményeihez konkrét értelmező…

Tovább

Világszínház, főszerepben az emberi lélek (Johann Wolfgang Goethe: Faust)

Újraolvasás vége. Ezt hívják, kérem, klasszikusnak, nem a Werthert. Bocsánat az utóbbi rajongóitól. Középkor, antikvitás, felvilágosodás, romantika, szerelem, háború, pénzvágy, hatalom, szorgalmas munka, minden benne van, meg mindennek az ellenkezője is. Ennek tényleg akkora a hírneve, amekkorát…

Tovább

Vita, keresés, időutazás (Madách Imre: Az ember tragédiája)

Ikszedik újraolvasás vége. Mit lehet erről még írni? Fogalmam sincs, mióta szeretem. Az tuti, hogy hamarabb elolvastam, mint kötelező lett volna, úgyhogy csak az a biztos, hogy nem tizenhét éves korom óta. Addigra már legalább a negyedét kívülről tudtam, de nem mintha szándékosan tanultam volna.…

Tovább
süti beállítások módosítása