Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Mintha se ide, se oda nem tartozna (Hú-péri-hú Öreg)

2022. augusztus 13. - Timár_Krisztina

Szeretek olyan egzotikus irodalmakban kutakodni, mint a finnugor nyelvű népekéi, különösen, ha a népművészetükről van szó. Népköltéseket, népmeséket sokat olvastam már tőlük. Természetesen a konkrét szerzővel bíró szövegeik is érdekelnek. Mivel főleg Oroszországban élnek, „oroszországi nemzetiségek”…

Tovább

Kitörni Sesztalov árnyékából (Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp)

Az a tíz pont pediglen így jött ki: Az, hogy egy anyanyelvén író manysi (régebbi nevén vogul) költő verseit kétnyelvű kiadásban megjelentetik Magyarországon, a szerző illusztrációival, valamint a végén szójegyzékkel, manysiul tudók nyersfordításai alapján készült műfordításban, az önmagában…

Tovább

Mitikus-ironikus hanti identitás (Maria Vagatova: A kis tundrai ember)

Régóta szeretnék a szibériai népek irodalmával alaposabban megismerkedni. Tudom, hogy ez a roppant terület egyáltalán nem egynemű, sem földrajzilag, sem nyelvileg, sem kulturálisan. Egyáltalán nem valami óriási, hideg sivatag. Sőt. Ráadásul meglepően sok minden olvasható a különböző szibériai…

Tovább

Evilág és túlvilág a mandzsuknál (Nisan sámánnő)

Na, ki mondhatja el magáról, hogy olvasott már mandzsu irodalmat?  Odavagyok ezért a kiadói sorozatért. Eddig három van meg belőle itthon, most nézem, mik jelentek még meg a sorozatban, egyet-kettőt még biztos beszerzek. Szerintem ez a kötet a legrövidebb belőle, pedig igazából ez se egyetlen…

Tovább

Egyszerre egzotikus és ismerős (Asszony-unokája)

Jó kis klasszikus meseválogatás, gyerekeknek és felnőtteknek szóló szövegekből egyaránt. Igen gazdag a manysi (vogul) nép hagyománykincse, sok mindent érdemes tőlük olvasni. Éppen annyira egzotikus helyen laknak (mert Nyugat-Szibéria pont az egzotikusságáról híres), hogy izgalmas legyen a…

Tovább

Ez a horror, nem a cenzúrázatlan Grimm-összes (Tundraföldi öreg)

Az igazán kemények szamojéd népmeséket olvasnak. Nem állítom, hogy az összes mesét jaj, de szerettem, de ezek a mesék nem is arra valók, hogy szeressék őket. A kötet pedig mindenképpen kincs (sajnos a könyvtáré, nem az enyém), és még akkor is átsütnek rajta ezek a fura kultúrák, ha – amint az…

Tovább

Zord, földhözragadt, elgondolkodtató felnőttmesék (A pórul járt víziszellem)

Erre a kötetre már csak azért is tíz pontot kell adni, hogy egyáltalán megjelent. Amilyen kis szerény küllemű valami,* olyannyira érdemes bárki figyelmére, aki elmúlt tizennyolc. Mert éppoly szerényen, apró betűkkel oda van írva a hátuljára, hogy „felnőtteknek”. Ilyet se láttam még. Igaz, nem is…

Tovább

Burját kincsesláda (Irenszej)

Más körülmények között valószínűleg még ennél is jobban élveztem volna az olvasását, csak hát a Mirèio olvadó-bájos szépsége után ez a hősének azért elég durvának bizonyult. Mondjuk, annak is volt szánva. Ezért nem vonok le, csak szubjektíve egy pontot.  Annyi minden van ebben a szövegben, igazán…

Tovább

Ősi mítoszok egy hanti család életében (Jeremej Ajpin: A hamvadó tűznél)

Gonosz leszek, és csak nyolc pontra értékelem. Pedig nagyon szép könyv, komoly érték, és már önmagában az óriási fegyvertény, hogy egyáltalán megíródott. Ráadásul tulajdonképpen az én hibám, hogy nem tetszett úgy, ahogyan tetszhetett volna – tudniillik ezt a könyvet nagy hiba…

Tovább

Kapcsolódási pontok a kultúrák között (Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák)

Jaj, de örülök, hogy egy őrült pillanatomban megvettem ezt a könyvet, és így saját példányt olvashattam!  Világéletemben nagyon szerettem a különféle népek meséit, mondáit, mítoszait olvasni és gyűjteni. Legkorábbi irodalmi bolondériáim közé tartozik, úgy kb. hét-nyolcéves koromra datálható a…

Tovább
süti beállítások módosítása