Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Palesztina. Szépség, fenség, sérülések, traumák (Ibrahim Nasrallah: Time of White Horses)

2021. július 05. - Timár_Krisztina

nasrallah_time.jpgPalesztina irodalmából ezúttal nem én választottam könyvet, hanem kölcsönbe kaptam egyet. Olyat tapasztaltam már, hogy egy regény olvasása közben életre kel a történelemkönyv – most nem ez történt: tévé- és rádióhírek, újságokban megjelent tudósítások keltek életre. Helynevek, amelyek eddig csak betű- vagy hangsoroknak számítottak, most eleven falvak vagy városok lettek, lakókkal, eperfákkal, tyúkokkal, szárítókötelekkel. Személynevek, szervezetek nevei történetet kaptak, okot a létezésre, sok-sok sérelemmel és bűnnel. Többé nem fogom tudni ugyanúgy hallgatni-nézni ugyanazokat a híreket. 

Tovább

Életre kel a szabadságharc kora (Csikány Tamás – Eötvös Péter – Németh Balázs: A szabadságharc kézi lőfegyverei, 1848-1849)

csikany_szabad.jpgIsmerőseim csak néztek, hogy mit akarok én ezzel az olvasmánnyal. Na, ugyan mit, hát kultúrtörténetet. :) Szeretem én azt akkor is, ha olyan témáról van szó, amilyenhez soha közöm nem volt. Hát még, ha kötni is tudom valamihez, például Jókaihoz, Tolsztojhoz vagy az elmúlt hónapok meghatározó olvasmányélményéhez. Szeretem, ha tudom, hogy egy adott történelmi korban melyik szerkezet hogyan működött, és hogyan használták őket a gazdáik. 

Tovább

Él és virul a misztériumdráma

hatar_miszterium.jpg

Misztériumdráma.

Roppant rejtélyeket sugall a hangzása akkor is, ha nem a magyar változatot használjuk, Határ Győző szóleleményét, a titokjátékot. A jobb emlékezetűek tudják, hogy középkori drámai műfaj volt, a még jobb emlékezetűek azt is, hogy bibliai jelenetek dramatizálását jelenti.

No de mi van akkor, ha azt mondom, hogy a műfaj nem állt meg a középkor határán, hogy mindenki látott már ilyet, sőt könnyen előfordulhat, hogy szerepelt is benne? 

Tovább

Mit jelent embernek lenni? (Thomas Hylland Eriksen – Finn Sivert Nielsen: Az ​antropológia története)

eriksen.jpgNemcsak szakmai köröknek. 

Mivel soha nem foglalkoztam antropológiával, nem tudom megítélni, hozzáértőknek mit mond ez a kiadvány. Azt viszont tudom, hogy annak számára, aki, mint én, kezdő a témában, érdekes és meglepően könnyen olvasható munka ez. Az általam ismert néprajzi vagy régészeti ismeretterjesztő művek elegendő alapot adtak hozzá. Sokat segít a szerzők gördülékeny, olvasmányos stílusa is, amelyet a fordítónak is sikerült visszaadnia. A nagy összefüggéseket anekdoták sora lazítja, az apró történetekből pedig nagy kérdésekre adott válaszok rajzolódnak ki. A legnagyobb kérdés persze az, hogy „mit jelent embernek lenni?” 

Tovább

Mit tennél meg a barátaidért és a hatalomért? (Otfried Preussler: Krabat)

preussler_krabat.jpgEz az írás 2021. május 25-én jelent meg a BárkaOnline-on. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. 

Az ember életében fontos szerepet játszik a szerelem – rendjén levő tehát, hogy a világirodalom teli legyen szerelmi történetekkel.

Az ember életében fontos szerepet játszik a barátság – meglepő tehát, hogy a világirodalomban meglehetős kevés barátságtörténet akad. Még meglepőbb, ha azt vesszük, hogy az embernek sokkal több barátja, mint szerelme szokott lenni élete során. Tagadhatatlanul léteznek ilyen történetek, klasszikusok és kortársak között egyaránt; túlnyomó többségük mégis mellékszálként jelentkezik, más (például szerelmi) történetek árnyékában maradva.

Ebből a szempontból is üdvözlendő, hogy a Móra Klassz sorozatban 2017-ben újra megjelentették Otfried Preussler klasszikus ifjúsági fantasyjét; a papíralapú kiadást pedig 2020-ban követte az elektronikus változat is. Nagyon jól tette a Móra, régen ideje volt. Az eredetileg 1971-es regény magyar fordítása eleve tizennégy évet késett annak idején (ekkor még a Krabat a Fekete Malomban címet viselte), 1985 után pedig évtizedekig legfeljebb csak antikváriumokban lehetett hozzáférni. Pedig az idén félévszázados Krabat úgy meséli újra a jó és a gonosz küzdelmét, hogy az a mai olvasóknak is különleges élményt nyújthat. Főleg, ha éppen most csukták be a Harry Potter-sorozat utolsó kötetét.

http://www.barkaonline.hu/futtyoges-es-nahatozas/7679-timar-krisztina--mit-tennel-meg-a-barataidert-es-a-hatalomert-

Nyelvrokonság, nyelvi tudatosság, magától értetődő érték (Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?)

nadasdy_nyelv.jpgEz az írás 2021. május 18-án jelent meg a BárkaOnline-on. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. 

Magyartanár vagyok. Egy olyan ismeretterjesztő céllal készült művet, amely a magyar nyelvet állítja a középpontba, kétféle szempontból figyelek. Egyrészt azt kérdezem, milyennek láthatja egy laikus, aki a magyar nyelvről szeretne ismereteket szerezni belőle. Másrészt azt, milyennek láthatja egy kollégám, aki az óráihoz keres segédanyagot.

Mint laikusoknak szóló ismeretterjesztő mű, a kiadvány betölti a szerepét. Rövid, kényelmesen kezelhető (szó szerint zsebben elfér), meg sem próbálja kimeríteni tárgyát, de az egyszerűsítést sem viszi túlzásba. Alkalmazza a nyelvészeti terminológiát, gondosan megmagyarázva minden szakszót, akár többször is, mindig a maga helyén, de nem magyaráz túl semmit. Számít arra, hogy a korábban megismert információkra az olvasó emlékezhet, ugyanakkor nem várja el tőle, hogy egy olvasás után fejből tudja a teljes szöveget, hanem szükség esetén lehetővé teszi az ismétlést. Hétköznapi párhuzamokkal vagy természettudományos metaforákkal él, így válik érthetővé bárki számára, aki általános műveltséggel rendelkezik, a helyenkénti nehézségeken pedig szelíd humorral segít át.

http://www.barkaonline.hu/kritika/7682-nyelvrokonsag--nyelvi-tudatossag--magatol-ertet-d--ertek--nadasdy-adam--milyen-nyelv-a-magyar-

 

Sokféleség és (ön)azonosság (Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun)

nadasdy_neptun.jpegEz az írás 2021. április 19-én jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. 

Ha csak egyetlen szót mondhatnék arról, milyen ez a vékony kis kötet, azt mondanám: „sokféle”. Tizenkét rövid írás, tizenkettőnél sokszorta több különböző embertípussal és emberi kapcsolattal. Tizenkét novella kevésnek tűnhet ahhoz, hogy egy egész írói életművet képviseljen – csakhogy ennek a kevésnek súlya van és sűrűsége. Kicsiben is mutatja a nagyot.

A legelső lapon olvasható „használati utasítás” azonnal eltávolítja a novellák figuráit a szerzőtől. Ha ez nem történne meg, akkor sem tűnnének személyesnek – azt mondhatnám, ha létezik tárgyias próza (ahogyan létezik tárgyias líra), hát ez az. A legtöbb történet még az egyes szám első személyű elbeszélő jelenlétéről is lemond: a narrátor többnyire valamelyik szereplő nézőpontjába helyezkedik. Márpedig itt minden fő- és mellékszereplő a többiektől eltérően viszonyul a külvilághoz, a körülötte levő emberekhez, önmagához.

Leginkább a legutóbbi viszonyulás jár küzdelemmel.

http://www.barkaonline.hu/kritika/7644-sokfeleseg-es--on-azonossag--nadasdy-adam--a-szakallas-neptun

Ahol a határok megnyílnak, ott kezdődik a történet (H. P. Lovecraft összes novellái és kisregényei)

lovecraft_cthulhu.jpgHogy a francba tudta azt megcsinálni ez a melankolikus-savanyú képű, karótnyelt figura abban a rövidke földi életében, hogy a rasszista, soviniszta, mindenfób zártságot sugárzó írásai abszolút kompatibilisek legyenek a XXI. századdal? Hogy újraolvashatókká, sőt folytathatókká is váljanak? Ehhez nem elég jól írni tudni. (Márpedig ő tudott.) Ehhez nem elég talán még az a következetesen és hatásosan felépített magánmitológiája se, amelyikért annyi ismerősöm rajong, és minden második héten szembejön a közösségi oldalakon, hogy már valósággal röstellem, ha én nem tudom, melyik név/szállóige pontosan honnan való. (Most már tudni fogom.) Mitől olyan vagányak ezek a szövegek? No és mit adhatnak személy szerint nekem, akinek az identitásának a tipikus Lovecraft-főhősökétől számított távolsága a Makó meg a Jeruzsálem esetét idézi? 

Irtó sokat. De lássuk sorjában. Először is azt az identitást. 

Tovább

Laosz. Életképek a XX. századi Délkelet-Ázsiából (Outhine Bounyavong: Mother's Beloved)

bounyavong_mother.jpgVegyes érzésekkel fogadtam ezeket a novellákat.

Világolvasásra minden szempontból teljesen alkalmas kiadvány. Nemcsak a szerző életművéből ad válogatást, hanem egy kor és kultúra lenyomatát is őrzi. Van kettő darab igen informatív előszava, amelyek közül az első egy kis történelmi és irodalomtörténeti gyorstalpaló Délkelet-Ázsiáról a középkortól napjainkig, a másodikat meg utószóként tessék olvasni, mert nemcsak a szerzőről szól, hanem a novellákról is, és spoileres. Valamint vannak minden novella után végjegyzetek, amelyek megmagyarázzák a helyi kifejezéseket, megadják a kulturális hátteret.* Kapunk egy kis ízelítőt a lao nyelvből, illetve – mivel kétnyelvű a kötet – még inkább az ő sormintaszerűen gyönyörű írott változatából, amelyből ugyan én egy kukkot se értek, de annyira jó elnézegetni.** Ráadásul kézbe fogni is kellemes, sok olvasást kibír, és még az illata is jó. 

Csak hát maguk a novellák. 

Tovább

Átváltozó emberek és tárgyak, véres-komikus káoszban (Shakespeare IV. Henrikje az Örkény Színházban)

shakespeare_orkeny_1.jpgA IV. Henrik, pontosabban a két azonos című darab közül az első számomra igen kedves. Nem volt kérdés, hogy amikor megtudtam, hogy az Örkény Színházban előadták, és az előadásról színházi felvétel készült, akkor onnantól kezdve lesben fogok állni az interneten, várva az alkalmat, amikor streamelik és láthatom. Tegnap este eljött. Jelzem, ma (vasárnap) estig még más is megnézheti. Pedagógusként pedig külön örülök annak, hogy tanári segédanyagot is feltöltöttek hozzá a színház honlapjára, „életközeli” kérdésekkel, eljátszható jelenetekkel, egyéb feladatokkal, sok-sok segítő jegyzettel. 

Lehet is egy ilyen előadást közel vinni a középiskolásokhoz. Együtt van benne minden, ami bárkit érdekelhet, akinek a számára éppen most kezd megnyílni a világ: családi problémák, politikai konfliktusok, no meg a bűnözésig vitt züllés. Mivel két szinten, két nagyon különböző világban játszódik a IV. Henrik – az egyik a közéleti szereplők, a másik a csavargók és kocsmatöltelékek szintje –, legalább kétféle arcát mutathatja meg az embernek. Meg a színésznek is. De az már a rendező, Mácsai Pál koncepcióján múlik (erről lentebb). A fordító, Nádasdy Ádám pedig vigyázott arra, hogy a darab nyelve még akkor is érthető maradjon a mai ember számára, ha történetesen magasztos ötös jambusokban szól. Hát még akkor, ha földközeli, ha mulatságos, ha obszcén, ha sértő.* Ha pedig még hozzátesszük, hogy Izsák Lili és Benedek Mari munkájának köszönhetően minden díszletelem (voltaképpen inkább kellék) és minden jelmez a XXI. századból való, akkor végképp nem marad semmi, ami eltávolíthatná a darabot akár a kamasz, akár a felnőtt közönségtől. 

Tovább
süti beállítások módosítása