Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Az igazságot nevetve is meg lehet találni, sőt (Rejtő Jenő: Az ellopott futár)

2020. február 03. - Timár_Krisztina

rejto.jpgAz első Rejtő-regény volt, amit olvastam. Voltam vagy tizenhárom éves.

Akárhány Rejtő-regényt olvastam később, mindig ez maradt a kedvenc. Pedig eltelt azóta már… meg se mondom, hány év. Sok. Már régen nem olvasom, mert minek. Tudom kívülről. 

Fel lehet róni neki a zavaros cselekményt. Tényleg. Most, hogy mondjátok, tényleg: annak idején, első olvasásra én se fogtam fel, mi történik. Sőt, akadt olyan esemény, amelyet tizenöt év után értettem meg. De ott és akkor, olvasás és nevetés közben jószerivel fel se tűnt, hogy valaminek nincs értelme. Miért pont a cselekménynek lenne, mikor annak sincs, hogy „e viharkabát tulajdonosa elmagyarázta nekem az egész bűnöző pertartásrendet”?

Állítólag mindent, amit érdemes tudni, tíz évbe telik megtanulni. Ahhoz, amit ez a regény tanít, szerencsére elég volt kilenc is. Addigra megértettem, hogy itt éppen arról van szó, hogy meg kell találni a dolgok értelmét, a legnagyobbat, az igazságot. Mert, ahogy Ész Lajos mondja, „jog és igazság között elveszett az összefüggés”, és ha nem kerül meg, az ártatlanok fognak szenvedni a bűnösök helyett. Vagy éppen velük együtt.

Aki olvassa, annak ajánlom: ne csak a poénokra figyeljen, hanem arra is, hogy egész Casablanca mennyivel szomorúbb, sötétebb, fájdalmasabb hely volna Prücsök NÉLKÜL. Prücsök fenekestül felforgatja az egész várost, és a városnak pont erre van szüksége, ha tetszik, ha nem. Ő az, aki, ha kell, foggal-körömmel, esetleg egy kiszakított ajtóval, de rákényszeríti az embereket, hogy nézzenek szembe önmagukkal, találják meg az utat egymás felé, képesek legyenek szeretni és megbocsátani. Erről persze maga se tud, de attól még szó szerint megváltja azokat, akik találkoznak vele. És teszi mindezt a nevetés ÁLTAL.

Itt a komikum nem egyszerűen máz a mondanivalón, amelyet le kell szedni, hogy az ember megkapja az „igazságmagot”. Itt a komikum a mondanivaló. 

Utóirat: Ebből a regényből írtam az egyik szakdolgozatomat, meg is jelent annak idején az Alföldben, annak archívumában online is olvasható, itt. 

Ezt 2014. április 27-én írtam. 

Pontszám: 10/10

Kiadási adatok: Magvető, Bp., 1968. 236 oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr4315454036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása