Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Intelligens szembefordulás a korral (Lukianosz összes művei)

2021. április 17. - Timár_Krisztina

lukianosz_egesz.jpgLukianosz összes műveit olvastam január-februárban, mindennap egy kicsit.

Találtam ebben a két kötetben jócskán olyan szöveget, amely semmit nem jelentett a számomra, de legalább ugyanannyiszor el is indították az agyamat. Itt olvasható, amit róluk írtam. Három dialógusa külön is megjelent, azokat olvastam Szíriához még a világolvasásom elején. Most pedig megpróbálok összegezni. 

Tovább

Háromezer évvel ezelőtt, Óceániában (Jean Mariotti: Takata ​d'Aïmos)

mariotti.jpgÚj-Kaledónia irodalma: megvan. 

Eredetileg puszta kíváncsiságból (és részben hálából) vettem meg „az első kanak regényt”. Azt sose gondoltam volna, hogy H. P. Lovecraft miatt fogom ténylegesen kézbe venni. Ahogy folyamatosan olvasom újra az elbeszéléseit és kisregényeit, sorra került több olyan szövege is, amelyekben az aktuális rosszindulatú mitológiai lény Óceániából, konkrétan Új-Kaledónia környékéről kerül Amerikába, és felbukkannak a sziget őslakói, a kanakok is. Nem feltétlenül kellett ennek azt jelentenie, hogy utána is nézett a helyi mítoszoknak, nem is biztos, hogy szüksége volt rá – de mivel úgy gondoltam, módomban áll ellenőrizni egy kicsit a hátteret, megszakítottam Lovecraftot Mariottival. Amúgy is kortársak voltak, Mariotti regénye nem sokkal korábban jelent meg, mint a „The Shadow over Innsmouth”, ráadásul a rövidsége is vonzó.

Tovább

Nehogy Sárszegen végezd (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

kosztolanyi_pacsirta.jpgÚjraolvasás vége. 

Kevesen tudnak ennyit arról, hogy hogyan működik az emberi lélek, és még kevesebben tudják ilyen pontosan megtalálni hozzá a szavakat. Szerencse, hogy ilyen rövid, különben sokkal rosszabbul esne elolvasni. Mert ez a gyönyörű cím igen-igen szomorú és igazságtalan történetet takar. 

Tovább

Amikor a farkasember és Holle anyó történelmi alakká válik (Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Német ​mondák)

covers_56782.jpg...és akkor tényleg az egész Grimm-életmű megvan magyarul. Köszönhetően Adamik Lajosnak és Márton Lászlónak, ahogy a népmesék egyik és másik kötete esetében is. 

Ez a kötet hasonló koncepció alapján készült, mint a népmesegyűjtemény: a testvérek romantika kori gondolkodók módjára abból indultak ki, hogy múlt és jelen között szerves kapcsolat van, csak meg kell találniuk („kell”, mert ez a nemzet érdeke – ekkor volt születőben a nemzettudat), ezt a kapcsolatot a hagyomány jelenti, a hagyományt pedig az úgynevezett „nép” hordozza, bármit értsünk is a fogalom alatt. Ezúttal azonban nem népmeséket kerestek, mivel arra voltak kíváncsiak, milyen lenyomatot hagyott a történelem a nép gondolkodásában, melyik eseményt hogyan őrizték meg, illetve melyik jelenbeli jelenséget hogyan magyarázták a helyiek. 

Tovább

Embert próbáló ifjúsági fantasy (Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala)

covers_549739.jpgEz az írás 2021. március 18-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. 

Számos olvasó fejében él az a (tév)képzet, hogy ami ifjúsági, annak egyszerűnek kell lennie. Könnyen emészthetőnek, nyíltan vagy bújtatottan didaktikusnak, átlátszóan könnyű nyelvezetűnek. Meg is van ennek a létjogosultsága, léteznek így felépülő ifjúsági művek, nagyon jók is. Hogy azonban nem szükségszerűen épülnek fel így, arra kiváló példa Huszti Gergely fantasyje. A Mesteralvók hajnala mind cselekményében, mind világábrázolásában, mind stílusában kihívások elé állítja olvasóit, de érdemes megküzdeni érte.

A cselekmény három szálon fut. Sorra fellép a három nézőpontszereplő, sajátos módon mind jelen idejű elbeszélésmódot alkalmazva. Ettől és a sűrűn előforduló párbeszédektől dráma-, jobban mondva filmszerűvé válik a regény, amire az is ráerősít, hogy a szabályos ritmusban egymást váltó szálak filmtechnikára emlékeztető vágásokkal kapcsolódnak. Természetesen minden fejezet függővéggel is zárul, ezért aztán ajánlott akkor belefogni az olvasásba, ha az embernek éppen az átlagosnál hosszabb szabadidő áll rendelkezésére. Annál is inkább, mert mindhárom elbeszélő számít az olvasó intenzív figyelmére; jócskán elejtegetnek sok apró célzást a regény elején, amelyek majd a végéről visszatekintve nyerik el a jelentésüket – ha még emlékszik rájuk az olvasó. Addigra a történetszálak is közelíteni kezdenek egymás felé. Eleinte csak egy-két közös motívum köti össze őket, aztán, kicsit krimiszerűen, szaporodni kezdenek a kapcsolódási pontokra utaló jelek, végül pedig úgy kerül az olvasó kezébe a megoldás, hogy közben a duológia második része is előkészítést kap. Vannak részletek és szereplők, amelyek-akik még nem találták meg a helyüket, remélhetőleg erre a későbbiekben sor kerül.

http://www.barkaonline.hu/futtyoges-es-nahatozas/7593-timar-krisztina--embert-probalo-ifjusagi-fantasy

Mi is az az ünnep? Az Idő visszajön a nyugdíjból (Kronoszról és Kronosszal háromféleképpen)

822637_full-time-quotes-the-golden-age-cronus-cronus-leader-of-the-titans-and-father-of-zeus-kronos-god-of.jpgLukianoszt olvasok. 

Három egymást követő szöveget a gyűjteményes kiadásban: „Párbeszéd Kronosszal”, „Kronoszolón” és „Levelezés Kronosszal”. 

Ki ez a Kronosz, hogy ennyit kell foglalkozni vele? Hát ki lenne más, mint az idő. Mármint annak az istene a görög mitológiában. Valaha az egész világ ura volt, Lukianosz jelenében már csak hét napig uralkodhat, de azt a hét napot minden évben megkapja. Mindig akkor, amikor a legnagyobb változás történik, életre kel, ami elmúlt. Ez az ünnep.

Tovább

Idealista, hadvezér, őrült óriás (Lawrence of Arabia, 1962)

lawrence-of-arabia-56682012772df.jpgMár nem számolom, hányszor láttam. Tíznél biztosan többször. 

David Lean filmje mind a hét Oscart megérdemelte, amit megkapott, és még jó párat bőven megérdemelt volna. A legjobb férfi főszereplőnek járó díjat mindenképp oda kellett volna adni Peter O'Toole-nak.* Az, ahogyan megjeleníti Lawrence utazását tájakon, küldetéseken, létállapotokon át, jó eséllyel élete legnagyobb teljesítménye volt. 

Tovább

Amit kicsúfolnak, az fennmarad örökre (A hazugság szerelmese avagy a hitetlen)

tukhiadesz_1.jpgLukianoszt olvasok. 

Amikor annak idején belekezdtem, minden jel arra mutatott, hogy igen vagány íróval lesz dolgom, aki komolyan veszi a nevetést, és nem ijed meg egy kis (nagy) világfelfordulástól. Az olyat szeretem. 

Aki megnézi róla írt korábbi bejegyzéseimet, láthatja, hogy ez elég sokszor így is van... legalább ugyanannyiszor meg nincs. „A hazugság szerelmese avagy a hitetlen” című dialógusát – amely nemcsak elválasztja a nevetést a világfelfordulástól, hanem még éles ellentétbe is állítja a kettőt – például elég felemás érzésekkel olvastam. 

Tovább

Az igazságért a Holdon túlra jutni (Ikaromenipposz vagy az űrhajós)

voyage_in_space_frontispiece.jpgLukianoszt olvasok.

Kissé billegni látszik az elméletem, mely szerint nem Lukianoszt tisztelhetjük az első proto-sci-fi írójaként, de azért még nem dőlt meg. 

A múltkoriban írtam az „Igaz történetek” című kalandos elbeszélésről blogbejegyzést. Abban is felutaznak a szereplők a Holdra, de tiszta véletlenségből. „Ikaromenipposz vagy az űrhajós” című dialógusában (illusztrálta: Herbert Hall Turner, a forrást lásd a lap alján) még mindig tagadhatatlanul inkább a filozófia- és társadalomkritika áll a középpontban, nem pedig a holdutazás, de azért nyomokban mintha az események tudományos magyarázatát is tartalmazná. 

Tovább

Kalefaktor

kalefaktor.jpgAz Ipolyi Arnold által szerkesztett népmesekötet vége felé található két mese (igazából ugyanannak a két variációja), amelyeknek a hőse Hajnal (nem lány, hanem fiú), főgonosza pedig egy bizonyos Kalefaktor. Életemben nem láttam, nem hallottam ezt a nevet népmesében, és nagyon megörültem neki, bár fogalmam sincs, hogy került bele, ugyanis ez a debreceni diákszleng része – volt ezelőtt kétszáz évvel.

Alább nem igazi nyomozás következik, hanem annak csak a kezdete, de hátha ki lehet belőle deríteni valamit.

Tovább
süti beállítások módosítása