Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Luxemburg. Az emigráció és a sehová nem tartozás regénye (Jean Portante: Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete)

2020. február 29. - Timár_Krisztina

Túl van írva. Nagyon.Pedig jó könyv volna. Nagyon.Mire rá nem veszi az embert egy regény nemzetisége. Nem tengenek túl a magyar könyvpiacon a luxemburgi írók. Azért amikor megláttam, hogy mekkora ez a bálna, kicsit megbántam az elhamarkodott döntésemet… de érdekes élmény volt. Helyenként élvezetes…

Tovább

Ciprus. A személyes és a közösségi emlékezet regénye (Emiliosz Szolomu: Egy hűtlenség naplója)

No, elmondhatom magamról, hogy ciprusi irodalmat is olvastam. Méghozzá nem is rosszat. A fülszöveget hagyja mindenki békén nyugodni. Részint spoileres, részint becsap. Szépirodalmi igényű krimire lehet következtetni belőle, ez a könyv pedig nem az. Lehet kriminek olvasni persze, van benne…

Tovább

Odatartja a nagyítót a szenvedő testhez (Szvetlana Alekszijevics: A háború nem asszonyi dolog)

Az új fordítását szerettem volna, de sosincs benn a könyvtárban.Nagyon helyes. Forogjon csak. Ez olyan, hogy ennek forogni kell. És ha ennek a nőnek a többi műve is ilyen, akkor azoknak is. Akárki akármit mond, ez a Nobel-díj odakerült, ahova kellett. Akkor is, ha Alekszijevics összesen ha tíz…

Tovább

Paraguay. Gyönyörűség és szomjúság (Augusto Roa Bastos: Embernek fia)

Nem igazán vagyok oda a háborús történetekért – kivételek azért akadnak –, mégis ezt a könyvet választottam ki paraguayi olvasmánynak. Érdekelt, mert annyi jót – meg annyi rosszat – írnak róla a molyok, és érdekelt, hogy most akkor mágikus realista ez vagy nem, és ha igen, miért, és ha nem, hát…

Tovább

Nicaragua. Küzdelem egy boldogságot adó államért (Gioconda Belli: Nők országa)

Nicaraguai irodalom: megvan. Jó szándékú tézisregény, kicsit naiv, nagyon ötletes. (És Isabel Allende könyveivel ellentétben a borítót se szúrták el.) Szerkesztésmódjának köszönhetően sikerült izgalmas, egységes, adott pontból adott pontba tartó történetet összehozni, ami különösen értékelendő, ha…

Tovább

Trinidad és Tobago. A diktatúra hatásos és nyomasztó megjelenítése (V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában)

Nem szeretem. Nagyon nem. Túl lassú. Túl kevés a rokonszenves szereplő (konkrétan nincs is). Túl sok a történetmondás, túl kevés az esemény. Túlságosan vigasztalan a helyszín. Túlságosan kiszámítható a cselekmény. És akkor még van pofája túl közel is jönni. Mindjárt kívánságlistára teszem. Menjen a…

Tovább

Jamaica. Három erős, okos, etikus ember (John Hearne: Ősz a Karib-tengeren)

Túl van írva, egyéb baja nincs. Sőt.Kizárólag azért kotortattam elő egy kedves könyvtárossal a raktár sarkából, mert a jamaicai irodalomnak ez az 1, azaz egy darab képviselője létezik magyar nyelven. Nem mintha angolul nem tudnék olvasni, csak azt szerettem volna, ha esetleg majd más…

Tovább

Antigua és Barbuda. Ön- és közveszélyes kamaszkor (Jamaica Kincaid: Annie John)

Az 1001 könyv listájára tényleg rá kellett tenni, megengedem (így utólag). Vannak azonban más listák is, amelyekre felkerült, pl. „száz könyv, amit minden nőnek el kellene olvasnia”. Na, ezt a kört már részint bővíteném, részint szűkíteném. Mondjuk, úgy, hogy minden kamaszkorból kinőtt nőnek el kell…

Tovább

Kuba. A tapasztalásból az ártatlanságba nem vezet út (Alejo Carpentier: Eltűnt nyomok)

No, feleim az Úrban, akkor számoljunk.Stílus: minimum tizenkét pont.Tájleírások: tizenhárom és tizenhat között, de lehet több is.Az elbeszélő viselkedése: jóakarattal négy.Az elbeszélő elmélkedései: hat, esetleg hét.A többi szereplő: négy és tíz között.Kulturális hivatkozások: a tájleírásokkal egy…

Tovább

Csehország. Rejtő-novellák Prágából (Karel Čapek: Betörők, bírák, bűvészek és társaik)

Karel Čapek novelláinak receptje tulajdonképpen nagyon egyszerűen elmondható: 1. Vegyünk egy nagy adagot az egyik legősibb és legerősebb emberi tulajdonságból, azaz a kíváncsiságból. Konkrétabban: az elmesélt történetekre való kíváncsiságból. Még konkrétabban: valamely kocsmában, szabadon…

Tovább
süti beállítások módosítása