Karel Čapek novelláinak receptje tulajdonképpen nagyon egyszerűen elmondható:

1. Vegyünk egy nagy adagot az egyik legősibb és legerősebb emberi tulajdonságból, azaz a kíváncsiságból. Konkrétabban: az elmesélt történetekre való kíváncsiságból. Még konkrétabban: valamely kocsmában, szabadon választható ital mellett mesélt történetekre való kíváncsiságból.

2. Vegyünk valami teljesen hétköznapit, mindenki által ismertet. Lehet esemény, lehet ember. Ha államtitkár, az se baj, csak hétköznapi legyen, nyelőcsővel, vakbéllel, feledékenységgel, ilyesmivel.

3. Most vegyünk valami szenzációsat. Ez lehet egy speciális növényfaj éppen úgy, mint egy egzotikus bélyeg, de nincs kizárva az államok sorsát eldöntő ügyirat se. Gyilkosság bármikor jól jöhet, csak azzal vigyázzunk, mert akár a 2. pontba is tartozhat, akkor pedig önmagában nem elég, más specialitás is kell mellé. Például egy világháborús veterán, aki rosszul lesz 1 db hulla mellett.

4. Vegyítsük a hétköznapit a szenzációssal, és keverjük őket csomómentesre. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet, hogy összeöntjük őket egy „világ” nevű edényben (vigyázat: erőteljes pezsgés várható, úgyhogy ajánlott erős falú edényt választani!), rátesszük a tetejét, két kézzel megfogjuk és felfordítjuk. Szükség esetén a művelet többször megismételhető.

5. Adjunk hozzá emberismeretet és -szeretetet. Előbbiből sosem lehet elég, utóbbival viszont vigyázni kell, mert túl soktól csöpögni kezdhet a végtermék. Elég a kevés, apró adagokban, jól beosztva. Annyit, hogy az olvasó mosolyogjon. Vagy fájjon neki. Esetleg mind a kettő.

6. Kommersz receptekben most jönne a komikum (avagy a groteszk, az abszurd, a humor, esetleg a kombinációik), de az a 4. és 5. pontokon már magától ki kellett, hogy csapódjon. Ha nem csapódott, kezdhetjük elölről. A komikumnak fűszerként, ne adj'Isten cukormázként való kezelése ellenjavallott!!! Persze ettől függetlenül utólag is hozzá lehet még adni egy kicsit, de az alapanyagok jóval nagyobb arányban kell, hogy tartalmazzák.
FONTOS! Amennyiben az eddigi utasításokat gondosan betartottuk, akkor is előfordulhat, hogy a végtermék nem kelt nevetést, sőt, akár meg is ríkathatja az olvasót. Ez nem hiba, és nem is zárja ki a humor jelenlétét. Fekete, ill. keserű humor is van a világon. Ez esetben azonban az emberszeretet aránya megnövelendő.

Ennyi az egész! Így már BÁRKI írhat Čapek-novellát!
(Megj.: Volt, aki tudott írni, ha nem is Čapek-novellát, de regényt. Úgy, hogy Čapeket nem is ismerte, de a receptet igen. Úgy hívták, hogy Rejtő Jenő. Persze éppen ilyen helytálló megállapítás volna azt mondani, hogy Čapek írt Rejtő-novellákat.)

Ez a bejegyzés egy sorozat része, amelynek minden darabja a világolvasási kihíváshoz kötődik. A teljes listát itt találjátok. 

Ezt 2016. augusztus 15-én írtam. 

Pontszám: 10/10