Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Nagy könyv egy nem embernek való világról (Meša Selimović: A dervis és a halál)

2020. február 21. - Timár_Krisztina

Határozottan nem tetszett, pedig van ereje, nem is kicsi. Veszedelmesen jól megírt könyv. „Nagy könyv”, minden értelemben. Húszéves koromban rosszul lettem volna tőle, úgyhogy azt komoly haladásként könyvelem el, hogy mostanra eljutottam a „határozottan nem tetszett” szintre.Egy boldogtalan ember…

Tovább

Tádzsikisztán. Varázslatos keleti mese és sötét orosz groteszk (Szadriddin Ajni: Az uzsorás halála)

A gonosz márpedig nem bolond szarvakat rakni a fejére és patát a lábára, hogy mindenki kapásból felismerje. Két szeme van, két füle meg egy orra, mint mindenkinek, és időnként még mulatni is lehet rajta. Amíg az embernek van hozzá kedve.Kitűnően megírt kisregény a tádzsikok klasszikusának tollából,…

Tovább

Kazahsztán. Régi hősénekek figurái életre kelnek, egy nép felemelkedik (Iljasz Eszenberlin: A gyémántkard)

Minden elismerésem az íróé, hogy regénnyé tudta formálni az egységes kazak* nép születésének történetét. De minden elismerésem mellett ez mégsem az én könyvem volt. Adatok és összefüggések halmaza, amely ritkán kelt életre. Meg voltam győződve arról, hogy egy történész írását tartom a kezemben, amíg…

Tovább

Ez nem fantasy, ez reality (Hernád Péter: Hollóember)

Most már tényleg kéne valamit olvasni attól a Lukjanyenkótól…Ez már a harmadik regény az olvasmányaim közül, amelyikkel kapcsolatban emlegetik Lukjanyenkót,* és mind a három nagyon tetszett, csak éppen még Lukjanyenkót nem olvastam.** Mindhárom elég nyomasztó is volt. Tudtommal a lukjanyenkói világ…

Tovább

Beavatási kalandregény (Szepes Mária: A Vörös Oroszlán)

Első olvasás (2015. június 5.)Születésnapi könyvesbolti partizánakció eredménye, avagy „én nem is akartam könyvet venni, de hát ha már egy diós kalács megevése után szedtem le a polcról, és összemaszatoltam a borítóját, csak nem hagyhattam ott…”* Olvasás közben kb. oldalanként váltakozott bennem a…

Tovább

Aranyat csinálni dögunalom, ellenben az ideggáz meg az állati intelligencia...! (Alekszandr Polescsuk: A pergamen titka)

Újraolvasás vége.Elsőrangú gyerekkori emlék, hajdani nagy kedvenc, egy életre szóló kíváncsiság megalapozója, no meg a szovjet irodalompolitika nagy büdös csődje.  Ezt írtam a regényről, amikor regisztráltam a Molyra (a regényt pedig elsők közt kedvenceltem): „Az a valódi szovjet ifjúsági regény!…

Tovább

Klasszikus történelmi regény Walter Scott nyomdokain (Hendrik Conscience: Flandria oroszlánja)

A háromnegyedéig klasszikus kalandregény a romantika korából, minden további nélkül működne ifjúsági irodalomként.A háromnegyedétől kezdve annyira brutális, hogy helyenként George R. R. Martin is megnyalná a tíz ujját utána.Erről persze a szerző nem tehet, őneki adott volt a téma (a XIV. századi…

Tovább

Finnország. A föld regénye (Sylvi Kekkonen: Amalia)

Van a finneknek egy Nobel-díjas regényük, a Silja. A levegő regénye meg a tűzé: főszereplője szó szerint átszellemül. Olvasás közben nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy az Amalia az ellen-Silja. A föld regénye. Meg a fizikai munkáé. Mint a tükör két oldala: az egyik regény megmutatja, mit…

Tovább

Innen (is) indult a kortárs afrikai irodalom (Camara Laye: A fekete fiú)

Szép kis könyv, de nem az én könyvem. Az eleje nagyon tetszett: aranyműves apa és varázserőt örökölt anya fiaként élni egy guineai kisvárosban – ígéretes kezdet! Hagyományok, hiedelmek elevenednek meg: egy olyan ősi világ, amelyen nem sokat változtatott a jóval később érkezett iszlám kultúra. Nem…

Tovább

Malajzia. Küzdelem az önazonosságért (Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje)

A fülszöveg nagyon egyszerű, szinte sablonos történetet ígér. Egzotikus közegben. A regény sok minden, csak nem egyszerű és nem sablonos. Ami pedig az egzotikumot illeti……számomra az volt olvasás közben a legkeservesebb, hogy sok-sok elemét minden további nélkül be tudtam helyettesíteni általam…

Tovább
süti beállítások módosítása