Véletlenül találtam rá erre a könyvre. Meg voltam győződve róla, hogy a szerzőről sohase hallottam, erre fel meglepetésszerűen rájöttem, hogy én ezt a darabot láttam.
Úgyhogy nem pontozom, mert nem mondhatom, hogy olvastam, de azért ajánlom. Nagyon!
Rövidke, pergős ír egyfelvonásos 1904-ből, sok…
Felejtsd el, hogy nappali lét is van a világon, és megérted (Franz Kafka: A per)
Újraolvasás vége.Hála a Jóistennek.Három napja rémeket látok tőle álmomban. Mindenféle régi házakat, amik mellett éjszaka kell elmenni, aztán meg a szobában feküdtem az ágy előtt, hogy észre ne vegyen, aki az ablakon néz be, de azért észrevett és sírt, hogy ne hagyjam ott.Ez az egész könyv egy…
Csak én, én, én éljem túl! Meg a családom. Meg a megélhetésem (Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei)
Újraolvasás vége.És most lopni fogok.Mert ez történelmi dráma, ugye, 1939-ből, és a harmincéves háborúról szól, de értse már mindenki, ugye, hogy mit kell belőle érteni. És „eme” molytárs értékelésénél jobban úgyse tudom megfogalmazni, hogy miből indul ki az olvasó: „Ma már picit mintha elegünk is…
Jókai-regények kicsiben (Jókai Mór: Kelet királynéja)
A kötetbe gyűjtött novellákban minden benne van, amit Jókaiban szeretek, sőt nagyon szeretek, és nagyon kevés vagy éppen semmi abból, amit Jókaiban így a kamaszkorból kinőve már nehezen viselek. Úgyhogy nem azért olvastam ilyen sokáig (szeptember közepétől mostanáig), mintha nem tetszett volna,…
Hogy bírta ennyi ideig emberként? (Franz Kafka: Az átváltozás)
Újraolvasás vége.Kafka azok közé az írók közé tartozik, akiket sose tudtam megszeretni, de távol se tudtam tartani magamtól soha. Nem tudok megszeretni valakit, aki ennyire baljós, kísérteties, képtelen és hátborzongató világokat tud teremteni, de egyúttal az is lehetetlen, hogy ne térjek vissza…
Példázat a diktatúráról (Thomas Mann: Mario és a varázsló)
Újraolvasás vége.Példázat a diktatúráról.Arról, hogy milyen könnyű meghajolni, az ember akarata, jobb érzései ellenére, már sokan írtak. Arról, hogy mekkora teher parancsolni, jóval kevesebben.
Sokan felteszik azt a kérdést, hogy miért adja meg magát az ember a kívülről érkező nyomásnak. Ez a mű…
Válogatás a hatvanas-hetvenes évek közel-keleti irodalmából (Mai perzsa elbeszélők)
A kötetet Szádeq Hedájat „A vak bagoly” c. elbeszélésének kedvéért kezdtem el olvasni, amely rajta van az „1001 könyv, amelyet el kell olvasnod” listáján, de külön kötetben nem jelent meg magyarul. Ott is a helye neki a listán, egyetértek. A kötet 1973-as, tehát nem „mai” – a szerkesztés egy mára…
Mongólia. Kincsesbánya fantasyíróknak (Geszer kán, a tíz világtáj ura)
Amikor annak idején elkezdtem mongol irodalmat keresni, sejtettem, hogy nagy választék nem lesz. Ezért különösen meglepődtem és megörültem, hogy a kevéske magyarra fordított mongol könyv között még klasszikust is találni. Amikor pedig megláttam, hogy a fordító Lőrincz L. László, nem is volt már…
Szabadság és életöröm muszlim módra (Háfiz: Versek)
Egy kötetnyi klasszikus perzsa költészet, a középkorból (XIV. század), Irán nagy nemzeti költőjétől. Aki vagy misztikus volt, vagy nem, és ezt a mai napig nem tudják eldönteni az okosok. A klasszikus európai költészetet is megihlette – hatása felfedezhető Goethe, Puskin, Csokonai költészetében.…
Irgalomra bárki rászorul (Kosztolányi Dezső: Édes Anna)
2015. okt. 30.
Ikszedik újraolvasás vége.
Még mindig kegyetlen, még mindig megrendítő.Így, hogy sokadszorra haladok végig rajta, a történet már szinte mellékes is, megengedhetem magamnak, hogy apróságokra figyeljek. Az alapkérdés persze az, ami az utolsó előtti fejezet címe is: „Miért?”
Nem…