Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Egy ki- és felszabadulás története (Virginia Woolf: Flush)

2020. március 20. - Timár_Krisztina

Amikor májusban előkerült a polc hátsó sorából a Portugál szonettek, akkor találtam ki, hogy Elizabeth Barrett Browningról nekem olvasni kell, mégpedig pont ezt a feldolgozást. Hiszen az alaptörténetet ismerem, talán még vizsgáztam is belőle annak idején, akkor lássuk, mit tesz hozzá Woolf. Nos,…

Tovább

Csinovnyikok bolondsága (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az orr)

Nyakatekertségében is aranyos kis groteszk, mindenféle rendű-rangú csinovnyikokkal, sajátos humorérzékű emberek számára. Nekem pont ilyen humorérzékem van, úgyhogy elég sokat vigyorogtam rajta. A fülszövegnek részben igaza van, ez ám kemény szatíra a pétervári rangkórosokról, részben meg nincs…

Tovább

A színe véres konfliktus, a fonákja kocsmázás (William Shakespeare: Henry IV)

Shakespeare királydrámái közül nagyon keveset ismerek, pedig nagy részük a rózsák háborújának idején játszódik, az pedig annyira érdekelt, hogy majdnem történelem szakos lettem tőle.* Vagy talán éppen azért. Ha az ember hozzávetőlegesen ismeri a történelmi hátteret, akkor hol marad a feszültség?…

Tovább

Evilág és túlvilág a mandzsuknál (Nisan sámánnő)

Na, ki mondhatja el magáról, hogy olvasott már mandzsu irodalmat?  Odavagyok ezért a kiadói sorozatért. Eddig három van meg belőle itthon, most nézem, mik jelentek még meg a sorozatban, egyet-kettőt még biztos beszerzek. Szerintem ez a kötet a legrövidebb belőle, pedig igazából ez se egyetlen…

Tovább

Instant klasszikus a Csendes-óceán közepéből (Thomas R. A. H. Davis: Vaka)

Thomas Robert Alexander Harries Davis, avagy polinéziai nevén Pa Tuterangi Ariki köztiszteletben álló politikusként és kutatóorvosként kapta meg a lovagi címet (így lehet röviden Sir Tom Davis a neve, ahogy a fülszöveg írja), vagyis azért a munkáért, amelyet hazájáért, a Cook-szigetekért* végzett.…

Tovább

Porcukros visszabeszélés a szentimentalizmusnak (Gérard de Nerval: Sylvie)

Édes kis semmiség, csupa csipke és selyem és porcelán és gyűszűvirág és apró gyümölcs. Brodszky Erzsébet fordításának meg olyan íze van, mint a roppanós linzertésztának, némi porcukorral meghintve. Az, hogy közben valakik felnőtté válnak, és intelligensen visszabeszélnek az egyébként szeretve…

Tovább

Regény, amely minden létező irányba elágazik (Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert)

Ha húsz év múlva marad még egy csepp értelem a világban, érettségi tételt csinálnak ebből a monstrumból.* Vagy hamarabb. Ez tényleg a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, igaza van Kuszmának; és annak, hogy ennyi évtizeden át az ismeretlenségben maradt (Isten áldja azt, aki kiásta onnan),…

Tovább

Mit jelent tisztelni a másikat? (Margita Figuli: Három gesztenyepej)

Ismerkedés a szomszédos országok klasszikusaival, harmadik forduló. Szlovákiából eddig Timrava a nyerő, de azért ez a Figuli is tudott valamit. Mindenekelőtt tájat leírni. A főszereplő szépségesen lírai (és bárki számára befogadhatóan rövid) vallomásai a szülőföldjéről szinte könnyeket csalnak az…

Tovább

Néprajz, biedermeier, proto-fantasy (Ipolyi Arnold: A tengeri kisasszony)

Tényleg kincs ez a könyv, háromszoros hurrá annak, aki vállalta a kiadását. Úgy tudom, a legelső népmesegyűjteményeink közé tartozik, és több mint egy évszázadig egyáltalán nem volt hozzáférhető. Első részéből készült a Magyar mythologia, amelyre Ipolyi olyan szigorú kritikákat kapott egynémely…

Tovább

Megérteni egy gondolkodásmódot (Alexandra David-Néel: Mágusok között Tibetben)

Ez a könyv megint az a fajta, amelyet olvasva a legcsekélyebb mértékben se érdekel, igaza van-e az írójának. Énfelőlem találkozhatott David-Néel Tibetben jakká változó novíciussal, kengurusebességgel haladó szerzetessel, nyolc hónapot étlen-szomjan-fagyban kibíró aszkétával és annyi elméből…

Tovább
süti beállítások módosítása