Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Kétszáz oldalas varázsige (Krúdy Gyula: Boldogult úrfikoromban)

2020. március 20. - Timár_Krisztina

boldogult.jpgMég mindig tíz pontot ér nálam Krúdy utolsó regénye…

…regény a fenét. Ez nem regény, ez egy kétszáz oldalas varázsige. Vagy hat, vagy nem. Énrám hat. Elég régóta. Mást nem tudok tenni, mint megpróbálni elmagyarázni, miért hat.

Majd húsz éve, hogy utoljára olvastam. Akkor ugyanazzal hatott, amivel Jókai: pusztán a stílusával. Mivel én voltam/vagyok az a bizonyos fordítva bekötött olvasó, akit direkt az szórakoztat egy Jókai-regényben, amitől mindenki másnak hányingere vagy állkapocsgörcse támad: azok a gyönyörű-dinamikus-anekdotikus-humoros leírások. Így már könnyű volt Krúdynak ezt az írását olvasni, amely konkrétan semmi másból nem áll, csak szépségből, dinamizmusból, anekdotából meg humorból, és amelynek csak úgy kúsznak-indáznak előre a mondatai, miközben viszik a hátukon az embert. És az a rengeteg evés-ivás. Azok a villásreggelik, pörköltek, péksütemények. Azok a halételek! Azok maradandó nyomot hagynak. Én most jöttem rá, hogy annak a Vájszné-féle halikrás levesnek azóta is keresem az ízét, de még sehol nem találtam olyat, ami ugyanolyan érzetet keltene bennem, mint a leírása. Hát szóval üres hűtővel hozzá ne fogj.

Újraolvasva mással is hat, de azt még nehezebb megragadni.

Ez a könyv nemcsak azért játszódik farsang és böjt között, Dorottya napján, mert valamikor minden történetnek játszódnia kell. Hanem azért, mert a maga módján éppen úgy karneváli irodalom, mint a IV. Henrik, amelyet pont a múlt hónapban olvastam. Még Falstaff is van benne, csak Pista úrnak hívják, és Pesten lakik. :) De tényleg, nem én találom ki. Erre nem is emlékeztem az első olvasásból, most fedeztem fel meglepetten, hogy az elbeszélő többször is Falstaffnak hívja ezt a szereplőt. Nem is túloz. Ez karneváli irodalom, olyan figurákról, akik folyamatosan átlépik a társadalom által szigorúan megszabott határokat. Sőt: akik közül nem egy maga az eleven határáthágás. A folyamatos fecsegésen túl – vagy éppen annak felhasználásával – igen komoly dolgokról van szó ebben a szövegben.

Itt van például ez a több ezer éves definíció szerint határátlépésre kitalált hely, a kocsma. A legkülönbözőbb korú, nemű, társadalmi helyzetű, iskolázottságú, vallású, igényű és stílusú emberek találkozóhelye kb. a Gilgames-eposztól napjainkig. Amelynek ugyan megvan Krúdynál a maga hierarchiája (mert, ahogy a szereplők megjegyzik, aki demokráciát akar, ne kocsmába menjen, hanem villamosra, de arra meg úriember nem száll föl, szóval még sincs rajta demokrácia), megvan a maga uralkodója, kiszolgálója, száműzöttje, sőt forradalmára, de ez a rend pillanatok alatt fölülírható, és fölül is írják. Minden mondatnak súlya van, nem beszélhet bárki bármit, vagy ha megteszi, annak következménye van, még a szavak jelentése is sajátságos. Folyamatos konfliktusok, ütközések világa a kocsma, szó szerint is.*

Még hogy nem történik semmi. Történik bizony, csak megérteni nem könnyű ezt az egyszerre nyitott és zárt közeget. Még a csoda is megtörténik. Azt a legnehezebb megérteni. Hogy kik is azok pontosan, akik váratlanul megjelennek ebben a kocsmában, és milyen szerepet játszanak arra a pár órára egymás életében. Vagy hogy mi (vagy inkább ki) és miért vet véget aztán a karneválnak.** Hiszen biztosat még azokról sem tudnak a szereplők, akiket jól ismernek. Arra viszont bármikor készek, hogy mindenfélét elképzeljenek. És az elképzeléseik ezen az egyetlen napon, ha csak egyetlen percre is, testet öltenek, megjelennek, a mese pillanatokra valóra válik, a karnevál ütésben és táncban ér véget. Aztán mindenki visszatér a hétköznapi életéhez. Vagy nem.

Aztán nem mehetek el amellett sem, ahogyan ez a könyv (még mindig nem regény, de nehéz megállni, hogy ne írjam le ezt a szót) a nemekkel bánik. Mert ha már határátlépés, ha már a társadalom által előírt normák megszegése, akkor miért pont a nemek maradnának szigorú keretek között? Ott van Vilmosi Vilma kisasszony a félig női, félig férfi nevével és öltözékével, nem beszélve a viselkedéséről. Ott van az előírásszerűen láthatatlanul, a konyhában tartózkodó fogadósné, aki a hagyomány által előírt helyéről – legalább olyan erővel irányítja a kocsma életét, mint a vendégsereg kezelésére szakosodott férje, és ráadásul újra meg újra elő is jön a vendégek közé.*** Ja, és a férje Jancsinak hívja. (Egyébként Johanna.) Vagy ott van a társaságból jócskán kilógó „Szerkesztő”, aki normális vagy éppen abszurd női álnevek alatt publikál, hogy megéljen, sőt az összes névre hallgat is, és van is szerepe annak, ahogyan a többiek az egyik publikációjára hivatkoznak.

A legnagyobb ellentét talán a mítoszok világa és a húszas évek hétköznapi Pestje között feszül. Mert az, hogy egy helyszínben – ha akarja a szerző, ha nem – benne foglaltatik több ezer év irodalma, mindazok a művek, amelyekben valaha írtak róla, önmagában mitikussá teszi azt a bizonyos kocsmát. Hát még így, hogy farsang és böjt között jár az idő, ráadásul éppen egy nemzedékváltás közepén, lásd a végkifejletet. Ez az örökkévaló téma nem akadályozza meg se a pörköltszag terjedését, se a fogpiszkálók köpködését. (A korszak fogpiszkáló-használata elég undorító, nem csinálnám utánuk, bár az ökolábnyom így jóval kisebb volt akkortájt, az tény. De hát nemcsak ezért, ugye.) Csoda és földhözragadtság nem zárják ki egymást.

Én meg az olyat szeretem. Azt hiszem, ezzel hat rám ma ez a könyv. Lehet, hogy mással is, de azt majd megírom máskor.

* SPOILER Majdnem kitör a verekedés, végül csak egy pofon csattan el.
** SPOILER Ez a Stranszki, ez a megtestesült Nagyböjt.
*** SPOILER Még a nagy zárótáncban is központi szerepet játszik.

Ezt 2019. augusztus 11-én írtam. 

Pontszám: 10/10

Kiadási adatok: Franklin-Társulat, Bp., 1930. 228 oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr5415536924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása