Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Igazságok ütközőpontja (Emilijan Sztanev: Szibin herceg legendája)

2020. március 21. - Timár_Krisztina

A bolgár történelmi regények közül eddig csak Mutafcsieva műveit ismertem, azok igen jók. Most megállapítom, hogy Sztanev is ott van a szeren. Szeretem az ilyet: amikor olyan területek kultúráját ismerhetem meg, amelyek földrajzilag közel esnek ugyan az én hazámhoz, mégis csak elvétve és keveset…

Tovább

Lecoq felügyelő és a miértek (Émile Gaboriau: Az orcivali bűntett)

Valami kiárusításon találtam, száz forintért vesztegették, úgy voltam vele, hogy retro krimi, jó minőségű kiadásban, jöhet. Fogalmam nem volt, hogy egyrészt ennyire retro (1867-ben jelent meg először, két évtizeddel az első Sherlock Holmes-sztori előtt), másrészt hogy miért tisztelte meg a hatvanas…

Tovább

Cselekmény, szereplők és háttér teljes összhangja (Ursula K. Le Guin: A ​kisemmizettek)

A pontlevonás főleg a kiadásnak szól, nem a szövegnek. A szöveg minősége első osztályú, ráadásul az a fajta fantasztikus irodalom, amit én szeretek: ahol a háttér fontosabb a cselekménynél. Illetve ez így nem pontos: a cselekmény a fasorba' se lenne pont e nélkül a háttér nélkül; minden eleme ebből…

Tovább

Benin. Lassú ritmusú eposz, rengeteg történelemmel és néprajzzal (Paul Hazoumé: Doguicimi)

Benin irodalmára is ablakot nyitottam.Nagyon jól választottam ezzel a regénnyel, pedig majdnem beledöglöttem az olvasásába. Ajánlani is merem másoknak, akik most ismerkednek Afrika irodalmaival, kultúráival. Ők is bele fognak dögleni.Ez nem regény, ez merénylet az olvasó ellen. Ez egy prózában…

Tovább

Uruguay. Egyhangú (rém)álomszöveg (Juan Carlos Onetti: A ​hajógyár)

Uruguay irodalma: megvan.Féltem ettől a könyvtől, de minek. Nyomasztónak tényleg elég nyomasztó, de számomra bőven az elviselhetőség határán innen. Ijesztőnek pedig egyáltalán nem találtam. Lehet, bennem van a hiba. Vagy a szöveg költői szépségében, amelyet Székács Vera fordítása olyan tökéletesen…

Tovább

Üdvösségre predesztinálva – vagy nem (James Hogg: The Private Memoirs and Confessions of a Justified Sinner)

Tényleg nem egyszerű kezdeni valamit ezzel a furcsasággal, amelynek még a műfajában se vagyok biztos. Körülbelül a négyötödéig értettem, miről szól, aztán vége lett a történetnek is, meg a megértésnek is. Miközben ez határozottan jót tett a szöveg minőségének, majdnem megkapta az öt csillagot.…

Tovább

Fordítsák újra (Ísvarakrisna: A ​számvetés megokolása / Patandzsali: Az igázás szövétneke)

Azért szeretek klasszikus filozófiákat olvasni, mert sok későbbi mű előzményeit megtalálhatom bennük, ezáltal a későbbiek könnyebben érthetővé válnak. Ezt a könyvet is ebből a célból vettem elő. Mindkét művet, amelyek ebben a kötetben jelentek meg magyarul, Hamvas Béla ajánlja „A száz könyv” című…

Tovább

Tudós-életrajz, újságíró tollából (Ève Curie: Madame Curie)

Fantasztikus, inspiráló életrajz, és korrajznak sem utolsó.Ève Curie jó újságíróhoz méltó módon írt az anyjáról: biztos vagyok benne, hogy minden, amit leírt, ellenőrizhető, visszanyomozható, legfeljebb nem a teljes igazságot közölte. Így eszményítettnek tűnhet a kép. (Valahol a vége felé meg is…

Tovább

Lelkiismeretes és elszomorító (Fekete Dekameron)

Igen, tudom, nincs olyan, hogy afrikai mese. Mint ahogyan európai mese sincsen, hanem portugál, görög és dán, sőt tájról tájra, faluról falura is változnak. Amikor azonban ez a mesegyűjtemény keletkezett (több, mint száz éve), akkor nagyon nagy fegyvertény volt, hogy egyáltalán komolyan vette…

Tovább

Kétszáz oldalas varázsige (Krúdy Gyula: Boldogult úrfikoromban)

Még mindig tíz pontot ér nálam Krúdy utolsó regénye… …regény a fenét. Ez nem regény, ez egy kétszáz oldalas varázsige. Vagy hat, vagy nem. Énrám hat. Elég régóta. Mást nem tudok tenni, mint megpróbálni elmagyarázni, miért hat. Majd húsz éve, hogy utoljára olvastam. Akkor ugyanazzal hatott, amivel…

Tovább
süti beállítások módosítása