Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Venezuela. Elboruló elméjű hős Amerika első szabadságharcának élén (Miguel Otero Silva: Lope de Aguirre, a szabadság hercege)

2020. február 24. - Timár_Krisztina

Nem hibátlan, és végképp nem lesz a kedvenc könyvem, de ott lenne a helye az 1001 könyv listáján. Venezuelai irodalmat kerestem, és három kedves molytárs ajánlója alapján választottam ezt a történelmi regényt, egy olyan korszakról, amelyet tulajdonképpen nem is szeretek (túl véres ez énnekem),…

Tovább

Könnyed humor, felnőtteknek (Norbert Winney: Sárkányok, farkasok és almák)

Eleven humorú, ötletgazdag mese-fantasy, fordulatos cselekmény izgalmas világban – véleményem szerint felnőtteknek. Annak ellenére, hogy több vonatkozásban is visszahozta a gyerekkoromat. Például anyukám brassóiját. Amelyikből a húgom a krumplit szerette, én a húst. Ezért aztán úgy ettük a…

Tovább

Dominikai Közösség. Charlotte Brontënak szeretettel (Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger)

Ki volt az az őrült, aki ezt romantikusnak címkézte?!A legjobb tanács, amit az olvasóknak adhatok: itt NE keressenek romantikusságot! Ez a könyv jól van megírva, van benne felnőtté válás, szerelem, szexualitás, magány, őrület, no meg ritka nyomasztó környezetrajz, de romantika, na, az nincs.A…

Tovább

Egy polihisztor kalandos élete (Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló)

Aranyos, jól megírt történelmi/életrajzi regény gyerekeknek; ódivatú ugyan, de mit tesz az? A divat kiszámíthatatlan, amit ma felkap, holnap elejti, és fordítva. Kempelen Farkasról kerestem bármilyen irodalmat, és még most is csak ülök és csodálkozok, hogy lehetséges, hogy erről a figuráról az…

Tovább

A ráismerés öröme vagy keserűsége (Hernád Péter: Pannónia Parancsnok)

Most már bevallhatom: azok közé az értékelők közé tartozom, akik nem gondolták volna, hogy Ignác mesterről (és főleg az ő nézőpontjából) jó könyvet is lehet írni. A Hollóember után nem lehetett nem beszerezni a sorozat következő kötetét, de erőst aggódtam, hogy nem fog tetszeni. Szerencsére nem így…

Tovább

Peru. Kérdések a sajátról és az idegenről (Mario Vargas Llosa: A beszélő)

Fülszöveget ne olvass. Én sem tettem.Drága jó posztmodern, de rég volt, mikor még nem szerettelek.De fordítsuk komolyra a szót: Ez a könyv arra való, hogy elbizonytalanítsa az olvasó körül a világot. Az elbizonytalanítás meg arra való, hogy ne legyen olyan könnyen sebezhető az ember. Se pedig…

Tovább

Brazília. Álomszöveg, mítosz, pogány legenda (Jorge Amado: Csodabazár)

Egye fene, legyen tíz pont, kedvesem.Nem mintha minden pontján maradéktalanul tetszett volna, de elismerem, hogy azokra a pontokra is szükség volt az összhatás kedvéért. Nem is azért tíz pont, mintha hibátlanul lenne megírva – ó, távolról sem, kedvesem –, de ennek a nyavalyásnak még a hibák is jól…

Tovább

Tanmese a felnőtté válásról (Lesley Pearse: A múlt nyomában)

Egész más könyv ez, mint amiket olvasni szoktam.Ha nem ajándékba kapom, és nem olyan jó szívvel, kedvesen adják, mint ahogy adták, soha nem veszem a kezembe. A célcsoportja sem én vagyok.Ettől függetlenül hazudnék, ha azt mondanám, nem tetszett. És ha megkérdeznek, szívesen ajánlanám is, bár nem…

Tovább

A világon a legveszélyesebb emberfajta a bölcsész (Rejtő Jenő: A szőke ciklon)

Egy bizonyos szombat esti fantasztikus színielőadásnak köszönhetően vasárnap sürgősen újra kellett olvasni… …és ismételten meggyőződni arról, amit régóta hiszek és vallok és hirdetek: hogy a világon a legveszélyesebb emberfajta – a bölcsész. :) Bocsánat minden más foglalkozásútól, akinek a lelkébe…

Tovább

Veszélyes virtuális valóság felnőtteknek (Móricz Zsigmond: Rokonok)

Hogy én hogy utálom ezt a könyvet.(Ez részemről bók, mert ahhoz, hogy így lehessen utálni, nagyon jól meg kellett írni.)Töredelmesen bevallom, Móricz művei soha az életben nem tartoztak a kedveltjeim közé, és akkor még finoman fogalmaztam. Nagyon finoman. Van, amit szeretek: a Barbárokat, az…

Tovább
süti beállítások módosítása