Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Izgalmas történet, elrajzolt szereplőkkel (Ivan Jefremov: A borotva éle)

2020. február 28. - Timár_Krisztina

Fura könyv, egyedi fajta, a műfaját is nehezen lehetne meghatározni. Kalandos-filozofikus, de fantasztikus is, akár sci-finek is beillik. Látványosan óriási munka fekszik benne: már a sok történetszálat összefogni sem lehetett piskóta, de amekkora műveltséganyagot megmozgat, az önmagában is…

Tovább

A történelem fonákja, avagy mindenki mindenkit megfigyel (Madame de Lafayette: Clèves hercegnő)

Tanítani lehetne rajta a francia klasszicizmust. Csak az a „hibája”, hogy egyáltalán nem harmatos lelkű tizenöt éveseknek* való…Nekem is komfortzóna-elhagyós olvasás volt. Kellett egy 1001-listás regény, amelyik francia, klasszikus és rövid. Nagyon rövid, hogy csütörtökig a végére érhessek. Ez a…

Tovább

Megvan-e még a lelked? (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép)

Újraolvasás vége.Amikor utoljára olvastam ezt a kisregényt, egyetemista voltam. Nem egészen annyi idős, mint a történet első részének festője, és épp csak egy kevéssel vagyonosabb.* Művész akartam lenni mindenáron.Több mint tizenöt év telt el azóta.És most nagyon furcsa volt újra találkozni ezzel a…

Tovább

Nem embernek való magány (William Hope Hodgson: The House on the Borderland)

Én azt nem tudom, hogy ez mi. Gótikus regény, korai horror, sci-fi, filozofikus regény? Csak azért kezdtem el olvasni, mert 1001-listás és rövid. A szerzőről semmit se tudok, az nem ad támpontot. Hasonlítani se tudom mihez, bár olvasás közben olykor felmerült a kortárs Lovecraft vagy a későbbi Lem…

Tovább

Szép kis meseregény, meglepően izgalmas mellékszereplőkkel (Czóbel Minka: Két arany hajszál)

Hát horrornak (aminek ki volna kiáltva) nem jó éppen……de vadromantikus-impresszionista meseregénynek egész rendes. Adnék én rá több pontot is, csak ne Czóbel Minka írta volna, aki tud ennél sokkal jobbat is. A cselekmény egyszerűbb és kiszámíthatóbb nem is lehetne, a főszereplők se lehetnének…

Tovább

Faust nem vész el, csak átalakul és szétfolyik (Charles Robert Maturin: Melmoth the Wanderer)

Értékelésem címe:„Na, ez is protekcióval került fel az 1001 könyv listájára.    avagy: Ha én még egyszer belekezdek egy négyszáz oldalnál hosszabb gótikus regénybe, lőjetek le!” A molyfegyelem csodája, hogy képes voltam végigolvasni ezt a XIX. századi monstrumot, amely – hogy lírai legyek – oly…

Tovább

Emlékek, gyökerek nélkül (Cesare Pavese: A hold és a máglyák)

Nagyon szép könyv, de sajnos nem az én világom. Kicsit olyan, mintha A párduc tükörképe lenne – most nem a főnemes nézőpontjából figyeljük a XX. századot, hanem a szolgalegény-világcsavargóéba helyezkedünk bele, de a kép, amelyet látunk, az bizony fájdalmasan hasonló. Az emlékezet könyve ez, és…

Tovább

Így NE neveld a hősnődet (Joseph Sheridan Le Fanu: Uncle Silas)

És most gonosz leszek, és juszt sem adok neki hat pontnál többet.Ennek nem lett volna szabad rákerülni az 1001 könyv listájára. És meggyőződésem, hogy ha történetesen nem nyugat-európai (ráadásul pont angol nyelven írt) klasszikus lenne, hát esélye se lett volna rákerülni.* Gótikusnak gótikus, de…

Tovább

Szellemi játék, mitikus küzdelem és tökéletes demokrácia (Agatha Christie: Murder on the Orient Express)

A könyv, amelyet három-négy olvasás után se lehet letenni.A könyv, amelyet nagyon nehéz (vagy éppen lehetetlen) súlyos spoilerek nélkül méltatni.Viszont elképesztően jó dolog harminc* darab tizennyolc éves ifjúval társalogni róla egy óra hosszat. És olyanoknak a véleményét hallani, akikből máskor…

Tovább

Van mire építeni (Klement Tímea: Trónszék)

Nem pontozom, mert nem tudnék biztonsággal dönteni.De értékelni mindenképpen szeretném, mert megígértem, hogy véleményezni fogom. Jó is, hogy összeszedhetem a gondolataimat. Szedjem össze elébb is a jót:A könyv határozottan olvastatja magát, az írónak van stílusérzéke. Néhány óra alatt a végére…

Tovább
süti beállítások módosítása