Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Ciprus. A személyes és a közösségi emlékezet regénye (Emiliosz Szolomu: Egy hűtlenség naplója)

2020. február 29. - Timár_Krisztina

No, elmondhatom magamról, hogy ciprusi irodalmat is olvastam. Méghozzá nem is rosszat. A fülszöveget hagyja mindenki békén nyugodni. Részint spoileres, részint becsap. Szépirodalmi igényű krimire lehet következtetni belőle, ez a könyv pedig nem az. Lehet kriminek olvasni persze, van benne…

Tovább

Aki ismeri a regényírás múzsáját (Virág Emília: Sárkánycsalogató)

– …akkor halljuk azt a receptet: hogy készül egy igazi jó szórakoztató regény?– Nos, először is tegyél bele sok nevetést, még több mosolygást. Erre a célra nagyon tudok javasolni néhány több ezer éves módszert, de azért egyáltalán nem kell sajnálni belőle a legmodernebb humorforrásokat sem. Aztán…

Tovább

Koldusregény egy földhözragadt és enyveskezű angyalról (Benito Pérez Galdós: Misericordia)

Ez a könyv egy angyalról szól. Angyal hatvanéves (de ötvenötnek se néz ki), a fogainak még több mint fele megvan, a ruhája mindig fekete (és ha egy módja van rá, ki is mossa), a keze elég tiszta (leszámítva, hogy enyves), a humora cinikus. Tudni kell még róla, hogy igen jól bánik a pénzzel (elég…

Tovább

Egy világfelforgató felnőtt kislány kalandjai (Lewis Carroll: Alice's Adventures in Wonderland / Through the Looking-Glass)

Tudjátok, ez az Alice, ez ritka intelligens emberpéldány, nem egy ismerősöm példát vehetne róla. Mert mit csinál ezzel a kislánnyal szinte mindenki, az első oldaltól az utolsóig következetesen? Leteremtik, hogy csúnyábbat ne mondjak. Szidják, kioktatják, megszégyenítik, minden szavába belekötnek…

Tovább

Izgalmas történet, elrajzolt szereplőkkel (Ivan Jefremov: A borotva éle)

Fura könyv, egyedi fajta, a műfaját is nehezen lehetne meghatározni. Kalandos-filozofikus, de fantasztikus is, akár sci-finek is beillik. Látványosan óriási munka fekszik benne: már a sok történetszálat összefogni sem lehetett piskóta, de amekkora műveltséganyagot megmozgat, az önmagában is…

Tovább

A történelem fonákja, avagy mindenki mindenkit megfigyel (Madame de Lafayette: Clèves hercegnő)

Tanítani lehetne rajta a francia klasszicizmust. Csak az a „hibája”, hogy egyáltalán nem harmatos lelkű tizenöt éveseknek* való…Nekem is komfortzóna-elhagyós olvasás volt. Kellett egy 1001-listás regény, amelyik francia, klasszikus és rövid. Nagyon rövid, hogy csütörtökig a végére érhessek. Ez a…

Tovább

Megvan-e még a lelked? (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép)

Újraolvasás vége.Amikor utoljára olvastam ezt a kisregényt, egyetemista voltam. Nem egészen annyi idős, mint a történet első részének festője, és épp csak egy kevéssel vagyonosabb.* Művész akartam lenni mindenáron.Több mint tizenöt év telt el azóta.És most nagyon furcsa volt újra találkozni ezzel a…

Tovább

Nem embernek való magány (William Hope Hodgson: The House on the Borderland)

Én azt nem tudom, hogy ez mi. Gótikus regény, korai horror, sci-fi, filozofikus regény? Csak azért kezdtem el olvasni, mert 1001-listás és rövid. A szerzőről semmit se tudok, az nem ad támpontot. Hasonlítani se tudom mihez, bár olvasás közben olykor felmerült a kortárs Lovecraft vagy a későbbi Lem…

Tovább

Szép kis meseregény, meglepően izgalmas mellékszereplőkkel (Czóbel Minka: Két arany hajszál)

Hát horrornak (aminek ki volna kiáltva) nem jó éppen……de vadromantikus-impresszionista meseregénynek egész rendes. Adnék én rá több pontot is, csak ne Czóbel Minka írta volna, aki tud ennél sokkal jobbat is. A cselekmény egyszerűbb és kiszámíthatóbb nem is lehetne, a főszereplők se lehetnének…

Tovább

Faust nem vész el, csak átalakul és szétfolyik (Charles Robert Maturin: Melmoth the Wanderer)

Értékelésem címe:„Na, ez is protekcióval került fel az 1001 könyv listájára.    avagy: Ha én még egyszer belekezdek egy négyszáz oldalnál hosszabb gótikus regénybe, lőjetek le!” A molyfegyelem csodája, hogy képes voltam végigolvasni ezt a XIX. századi monstrumot, amely – hogy lírai legyek – oly…

Tovább
süti beállítások módosítása