Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Túlvilági turistakalauz (Tibeti halottaskönyv)

2020. február 21. - Timár_Krisztina

Ismét egy könyv, amelyet nem tudok, nem is akarok pontozással értékelni. Szent könyvekre ritkán alkalmazható a „jó könyv” kitétel, az ellenkezője pláne.Pedig szent könyvnek (is) nagyon furcsa ez a kötet.* Ebben a kategóriában ugyanis sok mindent vár az olvasó, de szakkönyvet nem. Márpedig…

Tovább

Középkori vásári komédia és wuxia (Si Naj-An: Vízparti történet)

Ez a könyv tényleg olyan, mint az Ezeregyéjszaka. Történetek laza füzére egy cselekménykeretbe illesztve, úgy, hogy minden fejezet végén félbeszakad a történet, lehetőleg a legizgalmasabb ponton, és majd a következő fejezetben derül ki, hogy leszúrta vagy nem szúrta le.* Az utószó szépen…

Tovább

Winnetou és Old Shatterhand a tajgán (V. K. Arszenyev: Derszu Uzala)

Ezt bizony az indiános-vernés korszakomban kellett volna (először) olvasni. Akkor már kívülről tudnám. Ennek hiánya most igen komoly terhet jelent nekem, de nem kezdem elölről, most túl sok érdekes könyv van körülöttem, meg különben is, ahhoz a rövidítetlen kiadás kéne. A fene gondolta, hogy ebből…

Tovább

Nagy könyv egy nem embernek való világról (Meša Selimović: A dervis és a halál)

Határozottan nem tetszett, pedig van ereje, nem is kicsi. Veszedelmesen jól megírt könyv. „Nagy könyv”, minden értelemben. Húszéves koromban rosszul lettem volna tőle, úgyhogy azt komoly haladásként könyvelem el, hogy mostanra eljutottam a „határozottan nem tetszett” szintre.Egy boldogtalan ember…

Tovább

Beavatási kalandregény (Szepes Mária: A Vörös Oroszlán)

Első olvasás (2015. június 5.)Születésnapi könyvesbolti partizánakció eredménye, avagy „én nem is akartam könyvet venni, de hát ha már egy diós kalács megevése után szedtem le a polcról, és összemaszatoltam a borítóját, csak nem hagyhattam ott…”* Olvasás közben kb. oldalanként váltakozott bennem a…

Tovább

Klasszikus történelmi regény Walter Scott nyomdokain (Hendrik Conscience: Flandria oroszlánja)

A háromnegyedéig klasszikus kalandregény a romantika korából, minden további nélkül működne ifjúsági irodalomként.A háromnegyedétől kezdve annyira brutális, hogy helyenként George R. R. Martin is megnyalná a tíz ujját utána.Erről persze a szerző nem tehet, őneki adott volt a téma (a XIV. századi…

Tovább

Finnország. A föld regénye (Sylvi Kekkonen: Amalia)

Van a finneknek egy Nobel-díjas regényük, a Silja. A levegő regénye meg a tűzé: főszereplője szó szerint átszellemül. Olvasás közben nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy az Amalia az ellen-Silja. A föld regénye. Meg a fizikai munkáé. Mint a tükör két oldala: az egyik regény megmutatja, mit…

Tovább

Ősi mítoszok modern mesékben (Anna Sakse: Mesék a virágokról)

„De a mese megmarad” – ezt a mondatot jól választotta meg a fülszöveg írója. Mottója lehetne az egész könyvnek. Jöhet északi szél, ördög vagy trágyabogár, megfagyhat a föld, eldurvulhat a lélek és elsorvadhat a szerelem, de a mese, az megmarad. Szól gyenge, szelíd virágokról, szeretetről és…

Tovább

Százötven oldal egyetlen fölösleges szó nélkül (Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag)

Na, még egy északi, akinek meg kellett volna kapni a Nobelt.Jelölni jelölték, csak nem őt választották. Mondjuk, költőt elég ritkán is választanak. Konkrétan most csak egy olyan költő jut eszembe, aki megkapta: a lengyel Wisława Szymborska. Nála az volt az indoklás, hogy: „költészetében az emberi…

Tovább

Két eposz sok-sok kincse (Mahábhárata / Rámájana)

A kötet címe erősen félrevezető. Amikor megvettem az antikváriumban, azt gondoltam, a két eposzt tartalmazza, hát a frászkarikát. De azért érdemes volt megvenni, főleg olyan csekély összegért, amennyibe került (szabadulni akart tőle a boltos bácsi). Ez a kötet a két ókori indiai eposz „legszebb…

Tovább
süti beállítások módosítása