Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Nem mese, hanem prófécia (Dmitri Merejkowski: Atlantis / Europe)

2020. február 21. - Timár_Krisztina

Sok-sok mítosz, rettenet mennyiségű művelődéstörténet, Dosztojevszkij-idézetek kocsiderékszám, és persze a világbéke.Nem is csoda, 1930-ban írta Mereskovszkij ezt az esszékötetet. Mert a műfajára jobb szó nincs. Aki olvasta a Kelet titkait,* az tudja, miről beszélek: cselekmény nincs, elmélkedés…

Tovább

Művelt, misztikus, pacifista, felforgató (Dmitrij Szergejevics Mereskovszkij: Kelet titkai)

Azt senki meg nem mondja, hogy mi a műfaja ennek a szövegnek, bár az „esszé”-be elég sok minden belefér. Az a fajta szöveg, amelybe nem érdemes csak úgy fejest ugrani, mert akkor katyvasznak tűnik, és csalódást okoz. Pedig távolról sem katyvasz. Szellemi játék, nagyon is megvan a maga logikája: a…

Tovább

Nagyon középkori és nagyon modern (Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata)

Ismét egy pontozás nélküli értékelés. Aki most szeretne elkezdeni Eckhart mestert olvasni, ne ezzel kezdje. Nekem se ezzel kellett volna, határozottan nem. Pedig tény, hogy érdemes olvasni. Nagyon nehéz, de érdemes.Én úgy tanultam, hogy a bibliai szövegértelmezésnek négy fajtája (szintje?) van:…

Tovább

Olyan szép és olyan nyomorúságos (Szabó Pál: Emberek)

Még abban az időben, amikor Veres Péter Számadását feladták kötelezőnek, és sajna megalapozódott az iránta való ellenszenvem, akkor ajánlották nekem, hogy ha az nem tetszett, olvassak Szabó Pált, hátha az bejön. Aztán nézegettem, nézegettem azt a Talpalatnyi föld-kötetet, de valahogy sose vettem rá…

Tovább

Félig igaz, félig fikció, fenékig keserű (Szabó Magda: Für Elise)

Nekem ez, vagyis a bejegyzés címe fog eszembe jutni még évek múlva is erről a regényről. Az eleje nagyon tetszett, a felénél viszont majdnem félbehagytam, mert rosszul lettem. Aztán mégiscsak végigolvastam, futottak a sorok, de a regény elejének a hangulata nem tért vissza. Nem azt mondom, hogy nem…

Tovább

Művelt játék (Anatole France: Angyalok lázadása)

Nem az én világom. Jó volt, szép volt, de nem az én könyvem ez. Hamvas a következőt írja (többek között) erről a könyvről:„Az ember nem győz rajta eleget csodálkozni: France-ról azt terjesztették, hogy voltaire-i lélek, istentagadó, szkeptikus, epikureus és pogány. A valóság az, hogy kevés író van…

Tovább

Igazság és élet a hierarchiákon túl (Ottlik Géza: Iskola a határon)

Újraolvasás vége.Hát nem ment a kedvencek közé?!Még ezt se hittem volna e világon való rövid életemben.Valószínűleg ehhez a könyvhöz (is) érni kell, mert emlékszem, hogy tizenévesen ki nem állhattam,* és huszonegy évesen is éppen hogy elviseltem.** Bizony, így van ez.*** Tizenévesen csak a hideg…

Tovább

A rejtvényfejtés öröme és szorongása (Robert Musil: Törless iskolaévei)

Újraolvasás után két pont plusz. De több nem.Gyűlöltem ezt a könyvet, amikor kötelező volt, de „eme” molytárs értékelése meggyőzött, hogy adjak neki még egy esélyt.Azt mindig elismertem, hogy óriási jelentőségű könyv, ezt most már sokkal jobban tudom értékelni is, és már nem gyűlölöm – de még mindig…

Tovább

Irak. Válogatás az ókori akkád irodalomból (Gilgames / Agyagtáblák üzenete)

Ókori akkád eposzokat és verseket (himnuszokat, imákat, elbeszélő költeményeket, ráolvasásokat) tartalmazó kis kötet. Amilyen kicsi, olyan sok mindent belezsúfoltak.* Nagyszerű vállalkozás volt Komoróczy Géza és Rákos Sándor részéről (előbbi a válogató és nyersfordítás-készítő, mert ő tudott…

Tovább

Helyreállítani a világ megzavart rendjét (Egyiptomi halottaskönyv)

Sajnos nem találom azt a cikket, amelyet még annak idején, a Mel Gibson-féle Passió bemutatásakor* olvastam – de azt hiszem, elég jól emlékszem rá. A cikkírónak a film hosszúsága ellen volt kifogása, és erről eszébe jutott egy régi történet. Hogy járt ő egyszer régebben Székelyföldön (?) újságírói…

Tovább
süti beállítások módosítása