Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Elefántcsontpart. Kicsit sok a jóból (Véronique Tadjo: Le royaume aveugle)

2020. március 09. - Timár_Krisztina

No, akkor most jöjjön valami könyörületes lélek, és magyarázza meg, hogy mit olvastam. Addig pontozni se merem. Nem mintha rossz lett volna. Akkor tudnám, mit olvastam: rossz könyvet. Ez nem az. Nem bántam meg, hogy megvettem. És nemcsak azért, mert most már elmondhatom, hogy elefántcsontparti…

Tovább

Algéria. Camus regényének hiányzó másik fele (Kamel Daoud: Új vizsgálat a Meursault-ügyben)

A könyv megjelenése óta tudtam, hogy ha egyszer majd algériai irodalmat akarok olvasni, ezzel kell kezdenem. Örülök, hogy így is történt. Csak azt sajnálom, hogy azt az ismerősömet, akivel a legjobban szerettem volna megbeszélni, már nem kérdezhetem meg róla, mert nem él. Ritkán esik meg, hogy egy…

Tovább

Marokkó. Hátamon a házam (Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai)

Amikor elkezdtem tudatosan keresgélni különböző nemzetiségű szerzők műveit, sejtettem, hogy Marokkó esetében nem lesz túl nagy választék. Aztán persze már nem is igényeltem. Amikor kiderült, hogy létezik XIV. századi marokkói útleírás magyar nyelven, tudtam, hogy ennél extrémebbet úgyse…

Tovább

Nigéria. Kettő igbo meg egy angol, az három biafrai (Chimamanda Ngozi Adichie: Half of a Yellow Sun)

Ismerek valakit, aki a hatvanas években volt gyerek. (Ilyet igazából sokat ismerek, de most csak ő számít.) Megkérdeztem, mond-e valamit neki az a szó, hogy „Biafra”. Mondott. Sokat nem, csak annyit, hogy egyszer gyerekkorában a plébános felszólította a gyülekezetet, hogy imádkozzanak ibo*…

Tovább

Ausztrália. Mítoszok a teremtés időtlenségéből (Gadi Mirrabooka)

Értékes, hiánypótló munka, feltétlenül meg akartam szerezni, és nagyon örülök, hogy megvan. Az egyik különlegessége, hogy olyan ausztrál bennszülött mítoszokat tartalmaz, amelyek a teremtés időtlenségében játszódnak (ezt a „kort” jelenti a „dreaming” szó az alcímben). A másik, hogy bennszülött…

Tovább

Mexikó. Félig farsangos, félig böjtös (Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!)

Még februárban olvastam, és akkor nem regisztráltam az olvasást, de pontosan emlékszem, mikor történt: nagyböjt első hetében. Onnan tudom, hogy olvasás közben kegyetlenül korgott a gyomrom. :) Gasztroregényről van szó ugyanis, amelyben állandóan, de tényleg állandóan főznek, és a receptek a…

Tovább

Botswana. Elvont erők küzdenek az emberi lélekért (Bessie Head: A Question of Power)

Rémületes katyvasz. Nyilvánvalóan megérdemli, hogy olvassák, én se bántam meg, hogy belefogtam, és nemcsak azért, mert most már elmondhatom, hogy botswanai szerzőtől is olvastam. De pontozni, azt nem fogom. Egy őrült elme utazása a poklon keresztül, miközben mintagazdaságot csinálnak egy botswanai…

Tovább

Lesotho. Fekete-afrikai mágikus realizmus 1925-ből (Thomas Mofolo: Chaka)

Az Amazonon azt írják, hogy ha 1925-ben* elképzelhető lett volna már, hogy fekete-afrikai író Nobelt kapjon, akkor Mofolo megkapta volna. Akárki írta, nem túlzott. Mofolo százhetven oldalban személyiségfejlődést ír, szabályos ívet szerkeszt belőle, felvázolja egy katonaállam működését, ad egy…

Tovább

Szenegál. Visszafogottan elmesélt válságok (Mariama Bâ: So Long a Letter)

Fontos könyv, okos könyv. Örvendetes, hogy megírták, hogy lefordították, hogy igyekeznek terjeszteni. No de mindjárt az 1001-es listára tenni… hát annyira nem jó. Egyetlen hosszú levél az egész kisregény, egy szenegáli nő monológja egy másik szenegáli nőhöz: baráti, fájdalmas, vallomásos,…

Tovább

Egyiptom. Szenvedés, menekülés és személyiségépítés, meg egy halálra ítélt rab (Nawal El Saadawi: Woman at Point Zero)

Azon kívül, hogy 1001-listás könyvet kerestem Afrikából, igazából azért vettem elő ezt a szöveget, mert olyan élethelyzetekről szól, amelyekről nem sokat tudok. Látókör-szélesítés, ha úgy tetszik. Mivel a szerző (tudtommal) elsősorban nem íróként, hanem orvosként és aktivistaként ismert,…

Tovább
süti beállítások módosítása