Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Lesotho. Fekete-afrikai mágikus realizmus 1925-ből (Thomas Mofolo: Chaka)

2020. március 08. - Timár_Krisztina

mofolo.jpgAz Amazonon azt írják, hogy ha 1925-ben* elképzelhető lett volna már, hogy fekete-afrikai író Nobelt kapjon, akkor Mofolo megkapta volna.

Akárki írta, nem túlzott.

Mofolo százhetven oldalban személyiségfejlődést ír, szabályos ívet szerkeszt belőle, felvázolja egy katonaállam működését, ad egy pofont a leendő diktatúráknak (1910-ben íródott a regény!), megcsinálja a mágikus realizmus afrikai változatát (akkor, amikor a dél-amerikai még nem létezett), és teszi mindezt a mítoszok és népmondák stílusában, amely kitűnően áll a történetnek. Mindeközben pedig megismerhetjük Dél-Afrika leghíresebb történelmi alakjának életét, hiszen „mellesleg” Chaka (ismertebb helyesírással Shaka) zulu királyról szól a mese – meg egy igen-igen erős királyság történetét, amely dolgot adott búrnak is, angolnak is, amikor gyarmatosítani mentek.

Hogy is dicsérjem meg, hogy ne tűnjön túlzásnak mindaz, amit fentebb írtam?

Egy: Nem tudom, Mofolo miket olvasott európai irodalomból/történelemből (gyanítom, hogy a XIX. század második felében erősen europizált oktatás folyt a gyarmati iskolákban), de tudom, hogy megcsinálta az afrikai Akhilleuszt/Nagy Sándort. Hősi lélekkel, idealizált külsővel, dicsőségért cserébe vállalt rövid élettel, háborúval, őrjöngéssel és egy jó kiadós hübrisszel, szóval ami kell. Nem utánoz: verseng. Afrikai eposzt ír, nem görögöt afrikai szereplőkkel.

Kettő: Ki- vagy megtalálja hozzá ezt a mítoszi-népmondai stílust. A mesélőnek arca nincs, csak többes szám első személye, de nyilvánvaló, hogy a Közösségi Emlékezet névre hallgat. „Aki” felidéz, ámul, magyaráz, rajong, gyanakszik, elítél, gyászol, derekasan túloz, szilárd erkölcsi elvei vannak, ám fejet hajt a nagyság előtt, ám továbbra is szilárd erkölcsi elvei vannak. Nem utolsósorban pedig a világ legtermészetesebb módján illeszti be a történelmi események sorába az istenségek megjelenését vagy a mágiahasználatot.** Nem merem rátenni a könyvre a „XVIII. század” vagy „XIX. század” címkét, mert bár Chaka akkor élt, a könyv nem akkor játszódik. A könyv konkrétan a mitikus aranykor és az emberi történelem határvonalán játszódik, olyan tíz-húsz évvel a világ teremtését követően. Annak meg nincs címkéje.

Három: Ez a stílus nemcsak a mágiahasználatot teszi hihetővé. Hanem egyszerre közelíti és távolítja az eseményeket az olvasóhoz/tól. Egyszerre von be az eseményekbe és segít a feldolgozásukban. Egész más egy afrikai mesemondó hangján hallgatni irtózatos csaták, mészárlások vagy diktátori intézkedések gyomorforgató történetét, mint, mondjuk, dokumentumokból tanulmányozni. Ilyet utoljára Homérosznál láttam. Komolyan. Pár hónapja olvastam újra az Íliászt, úgyhogy friss az emlék. Csak ez jóval rövidebb, és prózában van írva. Jó ez így, sokkal többet nem bírtam volna.

Négy: Tényleg egy csomó minden kiderül a regényből a térség történelméről. Városépítés, államszervezés, harcmodor, törvénykezés és szokásrend kialakítása, dióhéjban egész történelemleckét kapunk. Amely a modern korhoz is jó sok szállal kötődik. Sajnos. Ha valaki szeretné legalább nyomokban megérteni, hogyan alakulhattak ki az afrikai totális diktatúrák, ide lehet tekinteni.*** Persze volt nekik északi példájuk, de maguktól is igen kreatívan tudtak mindenfélét kitalálni.

Öt: A személyiségfejlődés íve tökéletes. Minden cselekedet a korábbiak szerves következménye, van töprengés, de nincs visszafordulás. Ez pedig ijesztő. Komolyan az.****

Ezt rá kellett tenni az 1001 könyv listájára.

Már csak a világot körbeolvasó fanatikus molyok kedvéért is, akik (legalábbis jelen képviselőjük viselkedése erre enged következtetni) eleve eufóriába esnek, ha egyáltalán felfedezhetik egy lesothói (!) író regényét hozzáférhető nyelven és helyen.***** Dupla eufória, hogy még listás is.

* Illetve 1931-ben, mert akkor jelent meg az első angol fordítás, de az részletkérdés.
** SPOILER Hiszen a regénybeli „orvos”, azaz varázsló nem pálcaütéssel változtatja nagy uralkodóvá Chakát. Mire ő színre lép, a leendő király személyiségét már a saját enyhén szólva működésképtelen családja jól megdolgozta. Attól kezdve pedig, hogy ő színre lép, sorozatos erkölcsi választások elé állítja Chakát, miközben a gyógyfüveivel is kezeli. Ráadásul a regény második felében már egyértelmű – ha az első megjelenésekor nem lett volna az –, hogy ő a „sötétebbik én”, a gonosz kísértő szerepét is játssza, szóval nemcsak a külvilágnak része, hanem Chaka tudatának is.
*** Meg a bizonyos folyó kanyarulatára. Csak Mofolo regénye sokkal dinamikusabb, izgalmasabb. SPOILER Chaka alattvalói nagy részének szépen fejlett Stockholm-szindrómája van, és nem csak úgy magától alakul ki. Benne van Chaka is, benne vannak ők maguk is. Az tényleg lélektani remeklés, ahogy uralkodó és nép kölcsönhatását ábrázolja a regény. Nem is lehet másképp ítéletet mondani róla, csak a Közösségi Emlékezet nézőpontjából. Akik jelen vannak a történetben, egyáltalán nem mind értik, mi történik velük. Aki pedig érti, attól még nem jár jól. 
**** SPOILER Mert nem lehet megragadni azt a pillanatot, amelyre rámondhatnánk: igen, itt lehetett volna másképp dönteni, és akkor így meg így kerültek volna más mederbe az események. Nem lehetett. Ennek az embernek nem. Ezt ugyanazért tisztelik, imádják, követik, amiért rettegik és gyűlölik. Ugyanazok. 
***** Részemről Bookdepository. De aki türelmesebb nálam, az pár hónapon belül megkapja ingyen, mert 2019-re lejár a szerzői jog.

Ez a bejegyzés egy sorozat része, amelynek minden darabja a világolvasási kihíváshoz kötődik. A teljes listát itt találjátok.

Ezt 2018. január 31-én írtam. 

Pontszám: 10/10

Kiadási adatok: Heinemann, London, 1981. 168 oldal, Daniel P. Kunene fordítása

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr7415510060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása