Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Szabadság és életöröm muszlim módra (Háfiz: Versek)

2020. február 22. - Timár_Krisztina

Egy kötetnyi klasszikus perzsa költészet, a középkorból (XIV. század), Irán nagy nemzeti költőjétől. Aki vagy misztikus volt, vagy nem, és ezt a mai napig nem tudják eldönteni az okosok. A klasszikus európai költészetet is megihlette – hatása felfedezhető Goethe, Puskin, Csokonai költészetében.…

Tovább

A lélek kétféle állapota, bármelyik bármikor szabadon választható (William Blake: Songs of Innocence and Songs of Experience)

Hát mit lehet még leírni erről a kis csodáról?Ismertem régebbről, hogyne – próbáltam volna nem ismerni –, de így egyvégtében, az első oldaltól az utolsóig haladva, minden betűt és minden metszetet jól megnézve még soha nem olvastam végig. Szeptember másodika óta olvastam, szigorúan mindennap egy…

Tovább

Befelé, némán nevetve (Babits Mihály: Jónás könyve)

„Uram, egy Jónás nevű ember várja önt a hallban.”(Én kérek elnézést.) Ahogy a fenti mondatot (sajnos nem saját poén), a Babits-szöveget is igazából hangosan érdemes olvasni. (Személyes ajánlásom: „gyereknekmesélős” hanglejtéssel tessék!)Elég rövid hozzá, hogy az ember ne sajnálja tőle az időt. Úgy…

Tovább

Észak-Korea. Klasszikus elbeszélő költemény egy diktatúra iskolásainak (Te Gi Csen: Pektuszán)

Hát megtudtam azt is, milyen egy klasszikus észak-koreai elbeszélő költemény. :)Pont olyan propagandisztikus, mint amilyennek képzeltem. De hogy (ahogy az utószó mondja) szocialista realista lenne?! Hogy Szemes Marit idézzem: „Eeez? Eeez nem!” Süket duma. Ez olyan romantikus, mint a huzat. Azért…

Tovább

Üzbegisztán. Szerelmi történet és misztikus allegória (Alisír Nevái: Ferhád és Sirin)

Töményen édes-illatos, mint a keleti csemege. Folyamatosan nyílik a rózsa, csordul a méz, illatozik a tulipán, szóródik a cukor. És mennyi arany, drágakő, igazgyöngy, mennyi büszke palota, titkos kincstár és nemes paripa! Régi keleti mesét vártam, éppen ilyen édes-illatosat, kinccsel-kalanddal…

Tovább

Fecsegés és mélység (Pavol Országh Hviezdoslav: Az erdőőr felesége)

Kultúrmissziós célú olvasásaim egyike, avagy ismerjük meg szomszédaink klasszikus irodalmát.Jelentem: érdemes. Nagyon szép könyv ez. Olvasás közben esett le, hogy alig öt évvel a Tót atyafiak után jelent meg – ugyanaz a korszak, ugyanaz a tájegység, és ez látszik is. Nincsenek benne áthallások,…

Tovább

Százötven oldal egyetlen fölösleges szó nélkül (Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag)

Na, még egy északi, akinek meg kellett volna kapni a Nobelt.Jelölni jelölték, csak nem őt választották. Mondjuk, költőt elég ritkán is választanak. Konkrétan most csak egy olyan költő jut eszembe, aki megkapta: a lengyel Wisława Szymborska. Nála az volt az indoklás, hogy: „költészetében az emberi…

Tovább

Szavak mindenhonnan (Erdős Virág: Ezt is el)

Kétszer elolvasva, közvetlenül egymás után, pont egy óra alatt. A közös élmények közösséget teremtenek. Tökmindegy, hogy végigcsináltad, láttad, vagy akár olvastad azt az élményt. Ez a könyv meg ilyen közös élményekkel van tele. Sajnos. Ráismerés átlag két soronként. Saját életre, mások…

Tovább

Hívő, hitetlen, alázatos, lázadó, szigorú, groteszk (The Selected Poems of Emily Dickinson)

Páran tudják rólam: nem vagyok kezdő versolvasó. Megtanultam szépen, hogy amikor az ember verset (vagy legalábbis jó verset) olvas, azt darabonként legalább háromszor tegye, ha fel is akar fogni belőle valamit. Ez persze hatványozottan jelentkezik idegen nyelvű vers esetén.Amit pedig Emily Dickinson…

Tovább

Egy soknyelvű, sokkultúrájú terület költészete (Sámándobok, szóljatok)

Hiánypótló kötet volt a maga idejében, és sajnos most is az, mert nem követték újabbak. Múlt ősz óta sorozatban találnak meg ezek az „egzotikus” népköltéseket tartalmazó kötetek. Olyan kultúrákról hoznak hírt, amelyeket egyébként nem sok esélyünk van belülről megismerni. Az előzőleg olvasott,…

Tovább
süti beállítások módosítása