Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


A buddhista Quo vadis? – tömegmészárlás nélkül (Karl Gjellerup: A zarándok Kámanita)

2020. február 22. - Timár_Krisztina

Már akkor a fentiekkel akartam kezdeni a leendő értékelést, amikor a regény kétharmadához értem. Akkor már határozottan úgy éreztem, hogy a dán szerző nemes versenybe bocsátkozott a tizenegy évvel korábban megjelent lengyel regénnyel. Nagyon szép könyv ez, Nobel-díjat is kapott a szerző, úgyhogy…

Tovább

Befelé, némán nevetve (Babits Mihály: Jónás könyve)

„Uram, egy Jónás nevű ember várja önt a hallban.”(Én kérek elnézést.) Ahogy a fenti mondatot (sajnos nem saját poén), a Babits-szöveget is igazából hangosan érdemes olvasni. (Személyes ajánlásom: „gyereknekmesélős” hanglejtéssel tessék!)Elég rövid hozzá, hogy az ember ne sajnálja tőle az időt. Úgy…

Tovább

Középkori misztikus filozófia és modern szövegolvasás-elmélet (Zohár)

Szent könyveket még mindig nem pontozunk.Itt ülök, és próbálok valami értelmeset kitalálni, ami Tatár György utószava után még működhet. Sok mindenre számítottam, de hogy 960 oldal tömény bibliamagyarázat után egy utószó még ekkorát üssön, arra nem. Nem egy esetben pontosabban megfogalmazta, mit…

Tovább

Nagyon középkori és nagyon modern (Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata)

Ismét egy pontozás nélküli értékelés.Aki most szeretne elkezdeni Eckhart mestert olvasni, ne ezzel kezdje. Nekem se ezzel kellett volna, határozottan nem. Pedig tény, hogy érdemes olvasni. Nagyon nehéz, de érdemes.Én úgy tanultam, hogy a bibliai szövegértelmezésnek négy fajtája (szintje?) van:…

Tovább

Madarat tolláról (Arvi Järventaus: Kereszt és varázsdob)

„...embert barátjáról” – fogtam hozzá ennek a könyvnek az olvasásához, mivel a szerzőről összesen egy dolgot tudtam: hogy a mi Kodolányi Jánosunknak jó barátja volt (a regényt is Kodolányi fordította), aki pedig a Julianus baráttal, a Boldog Margittal és társaikkal sok kellemes élményt szerzett…

Tovább

Mindennapi szellemi táplálék (Kempis Tamás: Krisztus követése)

Ezt nem merem pontozni. Nem is arra való. Meg nem is arra, amit én csináltam vele, hogy gyorsított menetben olvastam végig. (De így legalább tényleg visszaadhatom a tulajdonosának holnap.) Hogy én személy szerint mit éreztem ennek a XV. századi klasszikusnak az olvasása közben, azt most…

Tovább

Ne röstelld, ha nem érted, alázattal olvasd (Jakob Böhme: Földi és égi misztériumról)

2014. július 12. …és most valami okosat kéne írni…  Ami biztos:1. Jakob Böhme minden tiszteletet megérdemel. Csizmadiának tanult, autodidakta módon szerezte a műveltségét, és így tudott rövid úton úgy kirobbanni a saját kis lutheránus közösségéből, hogy gyakorlatilag eretneknek nyilvánították, és…

Tovább

Kiesve a térből (Henoch apokalypsise)

2014. szeptember 26. Apokalipsziseket azért jó olvasni, mert elképesztő energiával megírt leírásokat tartalmaznak. Ez sem kivétel. Egymás fölött lógó hegyek, kristályos zúzmarából készült királyi szék, zuhanó tűzoszlopok, egymáshoz kötözött csillagok, és minden kísértetiességek teteje: a szakadék…

Tovább

Semmi elragadtatottság (Hamvas Béla: Tibeti misztériumok)

Tipikusan az a könyv, amelyet nem merek pontozni. Csodálkozva olvasom a Molyon az értékeléseket, hogy milyen vadnak, sötétnek, sőt veszélyesnek tekintik ezt a könyvet. Hát nem tudom, engem nem akart bántani. Érdekelt, ahogy valami egészen idegen és furcsa, ám békés kultúra érdekli az embert. Meg se…

Tovább

Józan misztika (Avilai Szent Teréz: A belső várkastély)

A keresztény misztika egyik alapműve, a világ egyik legjózanabb gondolkodójától.  Kerülgetem egy ideje Avilai Szent Teréz életművét, de valamiért mindig tartottam tőle. Nem kellett volna. Komolyan sajnálom, hogy nem olvastam tőle korábban. Nemcsak vallásos embereknek ajánlom, és nemcsak…

Tovább
süti beállítások módosítása