Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Szaúd-Arábia. Történetek helyett tanítások (Korán)

2025. március 28. - Timár_Krisztina

Szent könyveket továbbra sem pontozunk.  Még mindig a világolvasós kihívásom. (A listát lásd alant.) Tudtam, hogy ahogyan Indiához az Upanisadokat, Izraelhez a Bibliát, úgy Szaúd-Arábiához a Koránt kell majd elolvasnom. Nemcsak azért, mert a szent könyvek különösen alkalmasak arra, hogy a belőlük…

Tovább

Izrael. Minden napra tizenkét oldal (Biblia – King James Version)

Elsősorban irodalmi műként olvastam, de szent könyveket továbbra sem pontozunk, különösen, hogy a saját vallásomé. Nyilván kritikát sem fogok írni róla, értelme sem volna, sem a műveltségem, sem a bátorságom nem elegendő hozzá. Benyomásokat fogok írni.  (Bocs a sűrű szövegért, hamarosan képeket is…

Tovább

Évezredes szövegekkel – rólunk (Katasztrófaturizmus a múltba!)

Globális felmelegedés, olvad a sarki jég, útjukat vesztik az áramlatok – hát csoda, ha az ember belekezd a Gilgames-eposzba meg az Átváltozásokba? Különösen, ha művészi előadásban hallgathatja meg őket, és még az értelmezésükhöz is segítséget kap.  Négynapos fesztivállal ünnepelte az ELTE…

Tovább

Tiszteld a szót! (Popol Vuh)

Szent könyveket nem pontozunk, ugye.Kivéve a gyevi bírót. Akarom mondani: ezt a Popol Vuhot, amelyik 2, azaz kettő oldal után kívánságlistára került, és most gyorsan meg is rendeltem.* Örök hála Boglár Lajosnak és Kuczka Péternek, hogy elkészítették a magyar fordítását.** Gyakorlatilag az…

Tovább

Középkori misztikus filozófia és modern szövegolvasás-elmélet (Zohár)

Szent könyveket még mindig nem pontozunk.Itt ülök, és próbálok valami értelmeset kitalálni, ami Tatár György utószava után még működhet. Sok mindenre számítottam, de hogy 960 oldal tömény bibliamagyarázat után egy utószó még ekkorát üssön, arra nem. Nem egy esetben pontosabban megfogalmazta, mit…

Tovább

Irak. Válogatás az ókori akkád irodalomból (Gilgames / Agyagtáblák üzenete)

Ókori akkád eposzokat és verseket (himnuszokat, imákat, elbeszélő költeményeket, ráolvasásokat) tartalmazó kis kötet. Amilyen kicsi, olyan sok mindent belezsúfoltak.* Nagyszerű vállalkozás volt Komoróczy Géza és Rákos Sándor részéről (előbbi a válogató és nyersfordítás-készítő, mert ő tudott…

Tovább

Helyreállítani a világ megzavart rendjét (Egyiptomi halottaskönyv)

Sajnos nem találom azt a cikket, amelyet még annak idején, a Mel Gibson-féle Passió bemutatásakor* olvastam – de azt hiszem, elég jól emlékszem rá. A cikkírónak a film hosszúsága ellen volt kifogása, és erről eszébe jutott egy régi történet. Hogy járt ő egyszer régebben Székelyföldön (?) újságírói…

Tovább

Túlvilági turistakalauz (Tibeti halottaskönyv)

Ismét egy könyv, amelyet nem tudok, nem is akarok pontozással értékelni. Szent könyvekre ritkán alkalmazható a „jó könyv” kitétel, az ellenkezője pláne.Pedig szent könyvnek (is) nagyon furcsa ez a kötet.* Ebben a kategóriában ugyanis sok mindent vár az olvasó, de szakkönyvet nem. Márpedig…

Tovább

Két eposz sok-sok kincse (Mahábhárata / Rámájana)

A kötet címe erősen félrevezető. Amikor megvettem az antikváriumban, azt gondoltam, a két eposzt tartalmazza, hát a frászkarikát. De azért érdemes volt megvenni, főleg olyan csekély összegért, amennyibe került (szabadulni akart tőle a boltos bácsi). Ez a kötet a két ókori indiai eposz „legszebb…

Tovább

Eleven emlékezet (Mahábhárata)

Szent könyveket, egyáltalán vallási iratokat nem szoktam pontozni, de ezt muszáj volt. Gondolkodás nélkül meg is adtam rá a tízet. Pedig nem azt kaptam ettől az eposztól, amit vártam. Azt tudtam, hogy egy szörnyű háború adja az alaptörténetet. De hogy ennyire?! Folyik a vér, szakad az ín, törik a…

Tovább
süti beállítások módosítása