Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Annyira emberi, annyira a mienk (Ivan Vazov: Rabigában)

2020. február 23. - Timár_Krisztina

Ez a bolgár regény sokkal szélesebb körű ismertséget érdemel nálunk, ha már egyszer (kétszer) kiadták magyarul, méghozzá ilyen kitűnő fordításban. Ahhoz képest, hogy az ötvenes években jelent meg, még nagyon cenzúrázva sincs.* Legfeljebb sejtéseim vannak, hogy miért nem olvassa senki. Az is biztos,…

Tovább

Közismert történet izgalmas és kevésbé izgalmas tálalásban (Valerio Massimo Manfredi: Egy álom gyermeke)

Először mondom, ami a legjobb a regényben: 1. hosszúsága ellenére rendkívül haladós és könnyen olvasható, 2. történész-régész írta, aki nagyon alaposan, nem egy esetben személyesen nézett utána a háttérnek – konkrétan az ásót a kezébe fogta hozzá –, úgyhogy amit az eseményekről, városokról,…

Tovább

Törökország. A kimondott szónak ereje van (Elif Shafak: A város tükrei)

Nincs ennek a könyvnek semmi különösebb baja azon kívül, hogy túl van írva. Halvány fogalmam sincs, hogy Shafak egyébként miket szokott írni, mert ez az első könyvem tőle. De a többi értékelés alapján az a benyomásom, hogy egészen mást szoktak várni ettől a regénytől, aztán pedig csalódnak benne.…

Tovább

Gyönyörű karácsonyi horror (Charles Dickens: A Christmas Carol)

Mi kell a tökéletes (és időtálló*) karácsonyi történethez? Kell 1 db kiszikkadt lelkű, zsugori vén bűnös, akinek megnyilvánulásait egyszerre lehet utálni és kiröhögni. Kell 1 db komor, ködös**, füstös, mocskos, hideg londoni éjszaka. Kell 4 db kísértet, amelyek különböző helyeket foglalnak el az…

Tovább

Lidércnyomás félelem nélkül (Tove Jansson: Szentivánéji rémálom)

Tove Janssonnal a viszonyunk igen ellentmondásos.Rég önálló olvasó voltam, mikor megkaptam A láthatatlan kisgyerek című kötetét, úgyhogy drága jó szüleim szerintem még ma se tudják, mit nyomtak a kezembe. Groteszk kis meséivel, nyomasztó helyszíneivel, nyomokban emberi lényekre emlékeztető…

Tovább

Felnőttmese rengeteg erdővel meg posztmodern kirakóssal (Italo Calvino: Az egymást keresztező sorsok kastélya)

Ez igen! Ez mán tényleg igen! Posztumusz Nobel-díjat Italo Calvinónak!!! Ezt a könyvet megírni nem akármilyen fegyvertény volt. Amilyen kicsike, olyan bonyolult és sokágú. Már maga az alapötlet elbűvöl: az elbeszélő betéved a mesék és mítoszok sűrű erdejébe, sűrű erdőben egy átmeneti szálláshelyre…

Tovább

Irán. A XVII. századi perzsa világ névtelen művésze (Anita Amirrezvani: A virágok vére)

Ez a jó könyv!!! Ma délután fél kettőkor még csak a harmadánál jártam, most meg már a végére is értem, és még nincs is este.Megint csak azt mondom, amit A bábjátékosok olvasása után mondtam: színvonalas, tartalmas szórakozás! Igaz, hogy Amirrezvani regénye nincs azon a szinten, mint a Kinkelé, de…

Tovább

Felejtsd el, hogy nappali lét is van a világon, és megérted (Franz Kafka: A per)

Újraolvasás vége.Hála a Jóistennek.Három napja rémeket látok tőle álmomban. Mindenféle régi házakat, amik mellett éjszaka kell elmenni, aztán meg a szobában feküdtem az ágy előtt, hogy észre ne vegyen, aki az ablakon néz be, de azért észrevett és sírt, hogy ne hagyjam ott.Ez az egész könyv egy…

Tovább

Példázat a diktatúráról (Thomas Mann: Mario és a varázsló)

Újraolvasás vége.Példázat a diktatúráról.Arról, hogy milyen könnyű meghajolni, az ember akarata, jobb érzései ellenére, már sokan írtak. Arról, hogy mekkora teher parancsolni, jóval kevesebben. Sokan felteszik azt a kérdést, hogy miért adja meg magát az ember a kívülről érkező nyomásnak. Ez a mű…

Tovább

Azoknak, akik szeretnek sakkozni (Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség)

Elöljáróban: nem tudok sakkozni.(Pirul.)Én megpróbáltam, becsszó! Eljártam sakk-körbe is! Meg tudom különböztetni a lóugrást az anpasztól!A „baj” az, hogy a legtökéletesebb mértékben hidegen hagy az, hogy lejátsszak valakivel egy partit, illetve hogy nyerni akarjak. A feladványokat megoldogatni, az…

Tovább
süti beállítások módosítása