Újraolvasás vége. Tisztességesen megírt Jókai-regény, a kisebbik fajtából. Receptre készült. Végy 2 db szomorú sorsú árva gyermeket (a fiú legyen bátor, a lány beszédes és sírós, több személyiségjegy nem is kell nekik), 1 db hőslelkű és gyönyörű hölgyet, 1 db undorító kinézetű sötét gazembert, 1…

Röfipingvin értékelése után szabadon: Mindig tudtam, hogy sokkal menőbb lett volna ógörögül megtanulnom, mint latinul. Vagy pláne angolul. Iszonyú jó könyv ez. Nagyon ajánlom. Nemcsak azoknak, akik szeretik a sci-fit és/vagy a fantasyt. Hanem még inkább azoknak, akik szeretik a történelmet és a…

Nagyon gazdag szöveg, és amilyen rövidnek tűnik, olyan sokáig tart, míg a végére jut az ember. Itt mindvégig figyelni kell, semmi sem puszta töltelék, a legapróbb mellékszálnak is van valami jelentősége. Kell is, mert igen bonyolult problémákról szól, úgymint gyarmatosítás, politikai és magánéleti…

Újabb melegen ajánlott könyv annak, aki Nyugat-Afrika kultúrájával óhajt ismerkedni. Éppen pont elég keserűségről, szenvedésről, gyarmati elnyomásról és gyarmati lét utáni diktatúráról olvastam már a környéken játszódó művekben, ezért döntöttem úgy, hogy Maliból ezt a – fülszövege alapján –…

Egyik ámulatból a másikba estem.Ez valami illetlenül, sőt ocsmányul jó!Ha ráadásul még olyan jól lenne megírva, mint ahogy nincs, évente újraolvasnám, közben csurogna a könnyem az elragadtatástól, Defoe képét meg bekeretezve kiraknám a szobám falára.* Mivel a könyvet dedikáltatni már sajnos nem…

Fú, ezzel megszenvedtem.Úgy kell nekem, minek akartam mauritiusi regényt olvasni. Méghozzá díjnyertest. Méghozzá mindjárt franciául.* Irgalmatlan nehéz költői próza és lélektani tanulmány. De amint a csillagozásból látszik, megéri megdolgozni érte. A regény első kétharmadában, csauperjel…

No, akkor most jöjjön valami könyörületes lélek, és magyarázza meg, hogy mit olvastam. Addig pontozni se merem. Nem mintha rossz lett volna. Akkor tudnám, mit olvastam: rossz könyvet. Ez nem az. Nem bántam meg, hogy megvettem. És nemcsak azért, mert most már elmondhatom, hogy elefántcsontparti…

A könyv megjelenése óta tudtam, hogy ha egyszer majd algériai irodalmat akarok olvasni, ezzel kell kezdenem. Örülök, hogy így is történt. Csak azt sajnálom, hogy azt az ismerősömet, akivel a legjobban szerettem volna megbeszélni, már nem kérdezhetem meg róla, mert nem él. Ritkán esik meg, hogy egy…

Ismerek valakit, aki a hatvanas években volt gyerek. (Ilyet igazából sokat ismerek, de most csak ő számít.) Megkérdeztem, mond-e valamit neki az a szó, hogy „Biafra”. Mondott. Sokat nem, csak annyit, hogy egyszer gyerekkorában a plébános felszólította a gyülekezetet, hogy imádkozzanak ibo*…

Klasszikus késő viktoriánus kalandregény. Utazással, kincskereséssel, elefántvadászattal, egzotikus helyszínekkel, fekete statisztákkal, öt-hat rendkívül képtelen megmeneküléssel, eposzba illő csatával, önfeláldozással. Mondanám, hogy szabványos, de igazából ez a regény alkotta meg azt a bizonyos…