Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Multikulti portálfantasy (Szakács Eszter: A ​Szelek Tornya)

2020. március 20. - Timár_Krisztina

Igazából azért vonok le egy pontot, mert nem én vagyok a célcsoport, de hát erről a könyv nem tehet. Ellenben szívesen ajánlom tizennyolc év alatti kedves ismerőseimnek. Ha annyi idősen olvastam volna, kedvencelném.Sajnos ritkán olvasok ifjúsági irodalmat. Ezt is részben a Molyklub kedvéért vettem…

Tovább

Disztópia, kétértelmű hatalmi viszonyokkal (Margaret Atwood: The ​Handmaid's Tale)

Fú, ez most nagyon nagyot ütött. Hogy csúnyábbat ne mondjak.Vitathatatlanul a legjobb disztópiák közé tartozik, mind világábrázolását, mind a nyelvhez való viszonyát tekintve. Enné meg a fene, bár ne lenne olyan jól megírva.Szóval akkor most visszafogom magam, szigorú leszek és objektív. Most majd…

Tovább

És nem fordul ki a világ a négy sarkából (Paul Auster: The ​Book of Illusions)

Intelligensen megírt, sokrétű, komoly értelemben vett játék. Első olvasásom Austertől, akiről minden ismerősöm, aki csak olvasta, nagy tisztelettel beszél. Nem bántam meg, hogy elolvastam, szeretem az ilyen okos játékokat, a matrjoska-történeteket, főleg ebben a stílusban megírva.Csak hát az van,…

Tovább

Uruguay. Egyhangú (rém)álomszöveg (Juan Carlos Onetti: A ​hajógyár)

Uruguay irodalma: megvan.Féltem ettől a könyvtől, de minek. Nyomasztónak tényleg elég nyomasztó, de számomra bőven az elviselhetőség határán innen. Ijesztőnek pedig egyáltalán nem találtam. Lehet, bennem van a hiba. Vagy a szöveg költői szépségében, amelyet Székács Vera fordítása olyan tökéletesen…

Tovább

Elcsúszó idők, összeütköző nyelvek (Bánki Éva: Összetört ​idő)

Ez a recenzió 2020. január 28-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Bánki Éva trilógiájának záró darabja nyomasztó, klausztrofób világot jelenít meg. Olyan világot, amelyben nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – helyes döntésekre…

Tovább

Határátlépések fél Európán keresztül (Bánki Éva: Elsodort ​idő)

Majdnem pont ugyanazt tudja, mint az első kötet, éppen csak egy ponttal marad el mögötte. Ahogy az első részben, itt is föllelhetők a határátlépések minden értelemben: a szereplők végigbolyongják a történetet, országokon belül és országhatárokon át, családban és családon kívül, idősíkok között,…

Tovább

Szöveg és szövet, történelem és normaszegés (Bánki Éva: Fordított idő)

Ez a recenzió 2019. szeptember 17-én jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Bizonytalan körvonalak, elcsúszó idősíkok, határáthágások jellemzik Bánki Éva regényét, a Fordított időt, amely egy trilógia első kötete, de önmagában is…

Tovább

Üdvösségre predesztinálva – vagy nem (James Hogg: The Private Memoirs and Confessions of a Justified Sinner)

Tényleg nem egyszerű kezdeni valamit ezzel a furcsasággal, amelynek még a műfajában se vagyok biztos. Körülbelül a négyötödéig értettem, miről szól, aztán vége lett a történetnek is, meg a megértésnek is. Miközben ez határozottan jót tett a szöveg minőségének, majdnem megkapta az öt csillagot.…

Tovább

Kétszáz oldalas varázsige (Krúdy Gyula: Boldogult úrfikoromban)

Még mindig tíz pontot ér nálam Krúdy utolsó regénye… …regény a fenét. Ez nem regény, ez egy kétszáz oldalas varázsige. Vagy hat, vagy nem. Énrám hat. Elég régóta. Mást nem tudok tenni, mint megpróbálni elmagyarázni, miért hat. Majd húsz éve, hogy utoljára olvastam. Akkor ugyanazzal hatott, amivel…

Tovább

Egy ki- és felszabadulás története (Virginia Woolf: Flush)

Amikor májusban előkerült a polc hátsó sorából a Portugál szonettek, akkor találtam ki, hogy Elizabeth Barrett Browningról nekem olvasni kell, mégpedig pont ezt a feldolgozást. Hiszen az alaptörténetet ismerem, talán még vizsgáztam is belőle annak idején, akkor lássuk, mit tesz hozzá Woolf. Nos,…

Tovább
süti beállítások módosítása