Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


A lélek kétféle állapota, bármelyik bármikor szabadon választható (William Blake: Songs of Innocence and Songs of Experience)

2020. február 22. - Timár_Krisztina

Hát mit lehet még leírni erről a kis csodáról?Ismertem régebbről, hogyne – próbáltam volna nem ismerni –, de így egyvégtében, az első oldaltól az utolsóig haladva, minden betűt és minden metszetet jól megnézve még soha nem olvastam végig. Szeptember másodika óta olvastam, szigorúan mindennap egy…

Tovább

A buddhista Quo vadis? – tömegmészárlás nélkül (Karl Gjellerup: A zarándok Kámanita)

Már akkor a fentiekkel akartam kezdeni a leendő értékelést, amikor a regény kétharmadához értem. Akkor már határozottan úgy éreztem, hogy a dán szerző nemes versenybe bocsátkozott a tizenegy évvel korábban megjelent lengyel regénnyel. Nagyon szép könyv ez, Nobel-díjat is kapott a szerző, úgyhogy…

Tovább

Üzbegisztán. Szerelmi történet és misztikus allegória (Alisír Nevái: Ferhád és Sirin)

Töményen édes-illatos, mint a keleti csemege. Folyamatosan nyílik a rózsa, csordul a méz, illatozik a tulipán, szóródik a cukor. És mennyi arany, drágakő, igazgyöngy, mennyi büszke palota, titkos kincstár és nemes paripa! Régi keleti mesét vártam, éppen ilyen édes-illatosat, kinccsel-kalanddal…

Tovább

Középkori misztikus filozófia és modern szövegolvasás-elmélet (Zohár)

Szent könyveket még mindig nem pontozunk.Itt ülök, és próbálok valami értelmeset kitalálni, ami Tatár György utószava után még működhet. Sok mindenre számítottam, de hogy 960 oldal tömény bibliamagyarázat után egy utószó még ekkorát üssön, arra nem. Nem egy esetben pontosabban megfogalmazta, mit…

Tovább

Művelt, misztikus, pacifista, felforgató (Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Kelet titkai)

Azt senki meg nem mondja, hogy mi a műfaja ennek a szövegnek, bár az „esszé”-be elég sok minden belefér. Az a fajta szöveg, amelybe nem érdemes csak úgy fejest ugrani, mert akkor katyvasznak tűnik, és csalódást okoz. Pedig távolról sem katyvasz. Szellemi játék, nagyon is megvan a maga logikája: a…

Tovább

Nagyon középkori és nagyon modern (Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata)

Ismét egy pontozás nélküli értékelés. Aki most szeretne elkezdeni Eckhart mestert olvasni, ne ezzel kezdje. Nekem se ezzel kellett volna, határozottan nem. Pedig tény, hogy érdemes olvasni. Nagyon nehéz, de érdemes.Én úgy tanultam, hogy a bibliai szövegértelmezésnek négy fajtája (szintje?) van:…

Tovább

Irak. Válogatás az ókori akkád irodalomból (Gilgames / Agyagtáblák üzenete)

Ókori akkád eposzokat és verseket (himnuszokat, imákat, elbeszélő költeményeket, ráolvasásokat) tartalmazó kis kötet. Amilyen kicsi, olyan sok mindent belezsúfoltak.* Nagyszerű vállalkozás volt Komoróczy Géza és Rákos Sándor részéről (előbbi a válogató és nyersfordítás-készítő, mert ő tudott…

Tovább

Beavatási kalandregény (Szepes Mária: A Vörös Oroszlán)

Születésnapi könyvesbolti partizánakció eredménye, avagy „én nem is akartam könyvet venni, de hát ha már egy diós kalács megevése után szedtem le a polcról, és összemaszatoltam a borítóját, csak nem hagyhattam ott…”* Olvasás közben kb. oldalanként váltakozott bennem a feneketlen irigység (1. „én…

Tovább

India. Úgy bántak velem, ahogy vendéggel bánni illendő (Upanisadok)

Ősi vallások szent könyvein nincs sok értékelni való. Nem is ártom bele magam olyasmibe, amibe nálam okosabbaknak is beletörne a bicskájuk. Vendégség volt nekem ez a könyv: vendégül láttak egy idegen, ám többnyire igen rokonszenves kultúrában, s úgy bántak velem, ahogy vendéggel bánni…

Tovább

A színe miszticizmus, a fonákja karnevál (Gustav Meyrink: A zöld arc)

Második olvasásom Meyrinktől. Nem az utolsó.Nem, a cím nem fojtogatásra, nem epeömlésre, sem nem vízből kihúzott tetemre utal. A regény első (?)* magyar fordításának még „A zöldarcú kísértet” volt a címe. Nem, ez nem kísértettörténet. Igen, ettől függetlenül az első cím sokkal jobban állt a…

Tovább
süti beállítások módosítása