Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


A levegő és a tűz regénye (Frans Eemil Sillanpää: Silja)

2020. február 20. - Timár_Krisztina

Levegő és tűz.Inkább levegő, mint tűz, de azért az utóbbi is ott van, jelen van, háromszor égeti ki Silját. Háromszor esik lázas betegségbe, és mindannyiszor tisztább lesz.Kevés olyan alakkal találkoztam életemben, aki ennyire a levegőhöz tartozott volna, mint Silja. Az elbeszélő minden alkalmat…

Tovább

Alkimista akarok lenni Prágában! (Gustav Meyrink: Gólem)

Most én ezzel mit kezdjek?Alkimista akarok lenni Prágában!De minimum regényt akarok írni az alkimistákról Prágában! Vagy ha létezik még egy ilyen város, amelyik ily mértékben ontja magából a zseniális groteszkeket, akkor ott! Benyomásaim a regény fülszövegéről:Amiben süketnéma árnyjátékos, különc…

Tovább

Alkímia, tarot, beavatás: a Karnevál elmélete (Hamvas Béla: Tabula smaragdina / Mágia szutra)

Teljesen megértem a döntést, amely ezt a két könyvet egyetlen kötetben helyezte el. Valóban egymás mellett van a helyük. A második mintegy az első folytatása, már amennyiben nem-cselekményes művek esetében lehetséges folytatásról beszélni. Ami a műfajukat illeti, változatlanul az „esszé” a…

Tovább

Ne röstelld, ha nem érted, alázattal olvasd (Jakob Böhme: Földi és égi misztériumról)

2014. július 12. …és most valami okosat kéne írni…  Ami biztos:1. Jakob Böhme minden tiszteletet megérdemel. Csizmadiának tanult, autodidakta módon szerezte a műveltségét, és így tudott rövid úton úgy kirobbanni a saját kis lutheránus közösségéből, hogy gyakorlatilag eretneknek nyilvánították, és…

Tovább

Semmi elragadtatottság (Hamvas Béla: Tibeti misztériumok)

Tipikusan az a könyv, amelyet nem merek pontozni. Csodálkozva olvasom a Molyon az értékeléseket, hogy milyen vadnak, sötétnek, sőt veszélyesnek tekintik ezt a könyvet. Hát nem tudom, engem nem akart bántani. Érdekelt, ahogy valami egészen idegen és furcsa, ám békés kultúra érdekli az embert. Meg se…

Tovább

Álomszöveg az élet értelméről (Tung Jüe: Ami a Nyugati utazásból kimaradt)

Gyakorlatilag alighogy becsuktam a Nyugati utazást (amelyről itt írtam), már nyitottam is ki (mihelyt megtaláltam) a folytatást. Amelyről aztán persze kiderült, hogy igazából nem is folytatás, és azon kívül, hogy ugyanúgy hívják a szereplőket, és Kínában játszódik, buddhisták között, sok köze nincs…

Tovább

Egy természettudós tanulmányútjai a túlvilágra (Emanuel Swedenborg: Menny és Pokol)

Nem tisztem bizonyítani vagy cáfolni, hogy Swedenborg, ez a XVIII. századi (Benedek Szabolcs szavával) „realista misztikus” beszélt vagy nem beszélt az angyalokkal. (Meg is lennék lőve, ha kéne.) Nem lelki tápláléknak és nem lelki táplálékként olvastam ezt a könyvet. (Most akkor is meg lennék lőve.)…

Tovább

Egy kétezer éves mese pszichológiája (Erich Neumann: Amor and Psyche)

Sok-sok mese gyökerei évezredekre nyúlnak vissza, és az ókortól napjainkig minden nemzedék tömegével használja fel ugyanazokat a történetmintákat, végtelen számú variációval. Gyerekkortól kezdve ismerjük őket, belénk égnek, és tudtunkon kívül a gondolkodásunk nagy részét meghatározzák, szóval…

Tovább

Nem hiszem, de igaz (Hamvas Béla: Scientia Sacra)

Akkor belevágok.Egy Karnevál után mi az nekem, megírni a hónapok óta halogatott Scientia Sacra-értékelésemet?!Kezdem. Mesével. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy könyvespolc, amelyet, bár nem az enyém volt, én tartottam rendben. A könyvespolc közepén pedig ott ült a Scientia Sacra.Ült,…

Tovább

Hangavirág, facsonk, gyilkosság, világlélek (Emily Brontë: The Complete Poems)

Tizenhárom vagy tizennégy évesen jutottam el először Angliába, azon belül Oxfordba, azon belül eltévedtem, és véletlenül bementem egy könyvesboltba. A leárazott könyvek között, 50 pennyért vettem egy tenyérnyi kis válogatást a Brontë testvérek verseiből. Életem legjobb döntése volt.  Persze azóta…

Tovább
süti beállítások módosítása