Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


A nagybetűs Másik? (Stanisław Lem: Solaris)

2020. február 12. - Timár_Krisztina

Valamiért kimaradtak a kamaszéveimből a sci-fik, pedig imádtam felfedezős-tudományos könyveket olvasni. Most kezdem pótolni – de jó, hogy éppen ezzel kezdtem!  Olvasás közben néha megfordult a fejemben, hogy vajon szerettem volna-e ezt a könyvet kamasz fejjel. Azt hiszem, nagyon is. Az persze…

Tovább

Pedro Calderón de la Barca: A világ nagy színháza / El gran teatro del mundo – A kereszt imádása / La Devoción de la Cruz

Spanyolul nem tudok, de attól még örülök neki, ha spanyol-magyar kétnyelvű klasszikust olvashatok. Jó az, ha motiválva érzem magam a nyelvtanulásra, még akkor is, ha utána mégse szaladok spanyolórára.  Az élményről annyit, hogy puszta kíváncsiságból kezdtem spanyol barokk drámákat olvasni (nehogy…

Tovább

Keserűség – derűsen (Diego Hurtado de Mendoza: Lazarillo de Tormes élete, jó sora és viszontagságai)

No, ez gyors volt. De legalább nem lesz megerőltető újraolvasni (sem).  Az a fajta reneszánsz komédia, amelyen a maga korában sokkal harsányabban szórakoztak, mint manapság. Ma nehéz lenne hangosan nevetni rajta – de méltányolni, azt annál inkább lehet! Örömet okoz az olvasása, ha csak befelé…

Tovább

Kisember-történelem (Ivo Andrić: Híd a Drinán)

Nagyon szép, nagyon jó, nagyon megérdemelte a Nobel-díjat, valahogy mégse találta meg az utat hozzám. Vagy én őhozzá. Pedig pont az ilyenfajta történelmi regényt szeretem igazán: ezt a kisember-történelmet, ráérősen mesélve, anekdotákkal tele. A fülszöveg alapján választottam, és a könyv…

Tovább

Marionettszínház, sárban és mocsokban (Miroslav Krleža: Az ész határán)

Ez nem regény, ez marionettszínház. Szeretem a groteszket, de nem akkor, ha ilyen otromba, dróton rángatott, tátogó piros szájú fabábukkal van tele. Még akkor se, ha amúgy a könyv TÉNYLEG nagyon jól meg van írva. Mégse bántam meg, hogy elolvastam. Azt tanultam, hogy ha egy szöveget nagyon, de…

Tovább

Összerakni, ami széttört (Danilo Kiš: Kert, hamu)

„Bizony, csodás ország, ahova jöttünk,Minthogyha a perc szárnyakon osonna…” Sebességet vált. Leül/fekszik, tetszés szerint. Könyvet kézbe fog. Olvas. Újraolvas. Hatodszor is újraolvas. Emlékezik. Próbálja egésszé összerakni a széttörtet, az elveszettet. Nem sikerül. Tapasztalt ember nem esik…

Tovább

Nyelvi időutazás (Lakatos Demeter: Búcsú az ifjúságtul)

Nyelvi időutazás olyan korokba, amikor a magyarban még nem mindig használták a határozott névelőt, amikor a -val/-vel még nem hasonult, viszont ejtették a lágy dzs hangot. A csángó nyelvjárás mindezeket megőrizte, és még sok más hang- és alaktani különlegességet. Némi nyelvtörténeti előismeret nem…

Tovább

Spanyolország. Az egymást kizáró szélsőségek szoros összekapcsolása – meg a Tom és Jerry (Miguel de Cervantes: Don Quijote)

Régi adósságomat róttam le (már megint). Elsőként egyetemista koromban fogtam bele. Elég vékony kötet volt, gyanakodtam is, de csak a felénél jöttem rá, hogy én tulajdonképpen megvágott változatot olvasok. (Igaz, így is háromszáz oldal volt.) Aztán pár év múlva megtaláltam a kétkötetest, de nem…

Tovább

Őrült szereplők kanyarognak összevissza (Laurence Sterne: The ​Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman)

No, akkor számoljunk. My uncle Toby húsz pont a tízből, Yorick és Trim tíz-tíz pont, az összes többi szereplő három és mínusz tizenkettő között mozog. Ha ehhez hozzászámoljuk a sok évszázados hatékonyságot, Esterházyval bezárólag – a nyomdaipari kísérletezéseket – a számolatlanul szórt (egyébként…

Tovább

Egy természettudós tanulmányútjai a túlvilágra (Emanuel Swedenborg: Menny és Pokol)

Nem tisztem bizonyítani vagy cáfolni, hogy Swedenborg, ez a XVIII. századi (Benedek Szabolcs szavával) „realista misztikus” beszélt vagy nem beszélt az angyalokkal. (Meg is lennék lőve, ha kéne.) Nem lelki tápláléknak és nem lelki táplálékként olvastam ezt a könyvet. (Most akkor is meg lennék lőve.)…

Tovább
süti beállítások módosítása