Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Ami szétfeszíti a hétköznapi világot (A bűvös kéz – XIX. századi fantasztikus elbeszélések)

2020. február 23. - Timár_Krisztina

Mi az, hogy „fantasztikus”? Nem fantasy, nem sci-fi. A kötetzáró tanulmányból világosan kiderül, hogy mi az, csak elmagyarázni nehéz. A XVIII-XIX. századi irodalomban megmutatkozó jelenség (műfajnak vagy stílusnak nem merem nevezni). Jelenti mindazt, ami a hétköznapi, kényelmesen berendezett, ismert…

Tovább

Rémtörténet, akár kísértettel, akár anélkül (Charlotte Perkins Gilman: The Yellow Wallpaper)

Három rövid elbeszélést tartalmaz a Penguin Little Black Classics, és nagy kalapemelés jár értük nemcsak a szerzőnek posztumusz, hanem a szerkesztőnek is. Mert a három szöveg önmagában is jó, de így egymás mögé rakva még hatásosabb. Pironkodva vallom be, hogy a címadó elbeszélést (ő szerepel az…

Tovább

A világon a legveszélyesebb emberfajta a bölcsész (Rejtő Jenő: A szőke ciklon)

Egy bizonyos szombat esti fantasztikus színielőadásnak köszönhetően vasárnap sürgősen újra kellett olvasni… …és ismételten meggyőződni arról, amit régóta hiszek és vallok és hirdetek: hogy a világon a legveszélyesebb emberfajta – a bölcsész. :) Bocsánat minden más foglalkozásútól, akinek a lelkébe…

Tovább

Klasszikus elbeszélések, százéves fordításban (Kísértet-históriák)

Hiánypótló kötet, örülök, hogy újranyomták, és még jobban örülök, hogy 50 Ft-ért megkaptam. A cím némiképp félrevezető (hogy ne mondjam: olvasócsalogatónak való), nem minden novella kísértettörténet, csak van közte olyan is.Sokféle történet, sokféle kultúrából. Látszik, hogy Balázs Béla a világ…

Tovább

Egyesült Királyság. Mitikus-valószínűtlen London egy filozófus csavargó szemével (Iris Murdoch: Under the Net)

Ismerősöm már volt olyan, akiről hat év alatt se tudtam eldönteni, hogy tulajdonképpen szeretem vagy utálom.* Olvasmányom még nem. Legalábbis nem emlékszem.Ebben a könyvben tulajdonképpen nagyon sok szerethetőt találtam. (Valószínűtlen helyszínek, mitikus szereplők, csavargás, filozófia, kutya,…

Tovább

Egy formabontó középkori arisztokrata novellái (Marie de France: Tizenkét szerelmes rege)

Hogy valaki jól tudjon verset írni, az egy dolog.Hogy jó novellát tudjon írni, az is egy dolog.Hogy grófnő/hercegnő legyen, középkori királyi udvarokban lakjon, solymásszon és uszályos ruhákban mászkáljon, az megint egy dolog.Hogy élő és holt nyelveken tudjon, és reggeltől estig művelődjön, az…

Tovább

Saint Lucia. A karibi kultúra gyökerei és gyökérvesztése (Derek Walcott: A szerencsés utazó)

Nem pontozom. Mert úgy lehúznám, ahogy nem érdemli meg. Nem azért nem tetszett, mintha nem volna jó. Megörültem ennek a könyvnek nagyon: Saint Lucia szigetéről való a költő, tehát újabb ország felé nyithatok ablakot, ráadásul Nobel-díjas is. Azt is fogom, hogy miért kapta a Nobel-díjat. Hírt ad egy…

Tovább

Veszélyes virtuális valóság felnőtteknek (Móricz Zsigmond: Rokonok)

Hogy én hogy utálom ezt a könyvet.(Ez részemről bók, mert ahhoz, hogy így lehessen utálni, nagyon jól meg kellett írni.)Töredelmesen bevallom, Móricz művei soha az életben nem tartoztak a kedveltjeim közé, és akkor még finoman fogalmaztam. Nagyon finoman. Van, amit szeretek: a Barbárokat, az…

Tovább

Identitás a határon (Weöres Sándor: Psyché)

Ez a könyv akkora, de akkora nagy, hogy még én se tudom, hol kezdjem az értékelést. Olvastam én ezt már régebben (illetve nem az egészet), szerettem is régebben, de hogy ekkora, az most esett le.Mert ez a könyv akkora, hogy ha le lehetne fordítani (mint ahogy nem lehet) idegen nyelvekre, akkor…

Tovább

Beteljesületlen ígéretek és be nem járt ösvények (P. H. Fawcett: A Mato Grosso titka)

…avagy mire jó az influenza?Mikor az ember enni-aludni se tud a láztól meg az orrfújástól, dolgozásról nem is beszélve, legalább ezt a régen maga után vonszolt könyvet fejezze be. Mármint amikor éppen lát. Mert az influenza, az olyan, hogy időnként még a látást is elveszi.Amúgy nem vonszoltam volna…

Tovább
süti beállítások módosítása