Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Identitás a határon (Weöres Sándor: Psyché)

2020. február 23. - Timár_Krisztina

Ez a könyv akkora, de akkora nagy, hogy még én se tudom, hol kezdjem az értékelést. Olvastam én ezt már régebben (illetve nem az egészet), szerettem is régebben, de hogy ekkora, az most esett le.Mert ez a könyv akkora, hogy ha le lehetne fordítani (mint ahogy nem lehet) idegen nyelvekre, akkor…

Tovább

Beteljesületlen ígéretek és be nem járt ösvények (P. H. Fawcett: A Mato Grosso titka)

…avagy mire jó az influenza?Mikor az ember enni-aludni se tud a láztól meg az orrfújástól, dolgozásról nem is beszélve, legalább ezt a régen maga után vonszolt könyvet fejezze be. Mármint amikor éppen lát. Mert az influenza, az olyan, hogy időnként még a látást is elveszi.Amúgy nem vonszoltam volna…

Tovább

Egy halom barokk klisé (Miguel de Cervantes: Ferrara hercege)

Don Quijote for ever, míg a világ áll, meg még azon is túl, könyvben, filmen, színpadon! Na de ami ezeket az elbeszéléseket illeti, hát…A borítón jót röhögtem, visszahozta a gyerekkoromat, amikor pont ilyen bombasztikus címlapokkal kezdték újranyomni a hatvan-hetvenéves fordításokat változtatás…

Tovább

Portugália. Groteszk-romantikus útleírás-játék (Almeida Garrett: Utazás szülőföldemen)

Reklám: A portugál romantika kimagasló alakjának legjelentősebb műve.(Enyhe bűntudat: életemben nem hallottam róla; igaz, sose a portugál irodalmi műveltségemről voltam híres. Konkrétan egy portugál könyvet olvastam életemben, az se biztos, hogy az volt.)Első benyomás: Mi ez a marhaság?!Második…

Tovább

Hajtsd a tenyeredbe a fejed, és ne szólj semmit (Kertész Imre: Sorstalanság)

Újraolvasás vége.Büszkén elmondhatom, hogy ezt a könyvet már az előtt elolvastam, hogy megkapta volna a Nobel-díjat. Némiképp levon az érdememből, hogy próbáltam volna nem elolvasni, fel volt adva. Elég nehéz mit kezdeni ezzel a könyvvel, elismerem. Nem könnyű olvasmány, nincs is annak szánva.…

Tovább

Romantika kori posztmodern trollkodás (Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin)

Újraolvasás vége.Üdvözlet mindazoknak, akik vallják, hogy a romantika kora még nem ért véget. Amikor ilyeneket olvasok, nekem is hasonló érzésem van.* Mert hogy ez a Puskin pont úgy trollkodik, ahogy a posztmodernek szoktak, az biztos. Illetve a posztmodernek úgy, mint Puskin. A magukat…

Tovább

Népszokások, életképek, elmélkedések (Božena Němcová: Falu a Sumavában)

Érdekes, színes kis néprajzi-népnevelő munka, kár volt cselekményt kanyarítani köré…Olvastam én már Němcovától, a csehek szeretett klasszikusától, a Nagyanyót kötelező olvasmánynak adták fel egyetemista koromban, és cseppet se bántam.* Ez ahhoz képest sajnos leginkább ujjgyakorlatnak nevezhető,…

Tovább

Klasszikus borzongatás, de tényleg (21 rémes történet)

Nagyon jó válogatás, hiánypótló volt a maga idejében, és mostanra se vesztett a fényéből. A szerkesztő és a fordítók előtt kalapot le! A cél nyilvánvalóan az volt, hogy bemutassák az angol nyelvű országok klasszikus és (akkor) modern szórakoztató irodalmát, minél sokszínűbben, minél többféle…

Tovább

Vegytiszta kalandregény, pofátlanul szerencsés főhőssel (Robert Louis Stevenson: Treasure Island)

Újraolvasás vége.Nem magamtól fogtam hozzá, de azért nem ríttam olvasás közben a kétségbeeséstől. Kiskamaszként olvastam utoljára, persze magyarul,* és jelentem: aki azt állítja, hogy felnőttként is jólesik, annak igaza van.Az a bizonyos vegytiszta kalandregény, avagy semmi más, csak kincses térkép,…

Tovább

A humor meg a műkorcsolya (Örkény István: Tóték)

Van ebben mindenféle humor, ami belefér. Olyan, mint egy világbajnok műkorcsolya-produkció. Megvannak a kötelező elemek (személycsere, ellentét a között, amit a szereplő mond, és ami történik, kulturált utalások a nemi életre és a bélműködésre, nem túl okos, sőt bolond szereplők stb.), és megvan…

Tovább
süti beállítások módosítása