Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Mese a kistestvérnek (Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja)

2020. március 09. - Timár_Krisztina

Szép könyv, de nehéz írni róla. Azt adja, amit megígér: megtanít jól, sőt tökéletesen imádkozni. De ennél többet is ad: komolyan vett, elmélyült lelki élet felé vezet. Nem is csak egyféleképpen. Nem állítja, hogy a felsoroltak közül egyik út feltétlenül előnyösebb volna a másiknál. Kézikönyvnek is…

Tovább

Klasszikus operák és modern fantasyk közös alapja (Edda)

Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi. Életemben először lepontozok egy klasszikust. Ráadásul éppen eposzt. Mielőtt darabjaira hasad az univerzum, elmesélném, minek köszönhető az a hat pont „fel”, és minek az a négy „le”. Mert mindkettőnek pontos, mérhető okai vannak.* A „felfelé” pontozást a…

Tovább

Legendás állatok és megfigyelésük, adult version (Albertus Magnus: Az állatokról)

 Szeretnéd tudni, hogy néz ki – tudományos megfigyelések alapján – az egyszarvú,* mire lehet felhasználni a megaszalt sünszemet, a farkasszuka hátsó lábának karmát vagy a krokodil ürülékét, miért nevezték el királyokról a baziliszkuszt, tényleg megél-e a tűzben a szalamandra, vagy hogy mi a…

Tovább

Mondák a kaukázusi időtlenségből (Nartok)

…mert hősmondáik nemcsak a görögöknek meg a rómaiaknak meg a keltáknak meg a skandinávoknak vannak… Január elsején kezdtem bele a kötetbe, és napi beosztással, apránként haladtam vele előrébb-előrébb. Így érdemes, mert egyébként derekas súlya van, jó vastag, sűrűn szedett, magas is, széles is.…

Tovább

Világszínház, főszerepben az emberi lélek (Johann Wolfgang Goethe: Faust)

Újraolvasás vége. Ezt hívják, kérem, klasszikusnak, nem a Werthert. Bocsánat az utóbbi rajongóitól. Középkor, antikvitás, felvilágosodás, romantika, szerelem, háború, pénzvágy, hatalom, szorgalmas munka, minden benne van, meg mindennek az ellenkezője is. Ennek tényleg akkora a hírneve, amekkorát…

Tovább

Allegorikus sci-fi, szomorú ökoregény (Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)

Nagyon szép könyv, többen is ajánlották már nekem, és hát az se rossz ajánlólevél, hogy Rab Zsuzsa fordította. Ajtmatov még mindig tudja, hogy kell megragadni és jól összefacsarni az ember szívét, pedig ő aztán nem érzeleg egy pillanatig se. Ez a regénye ráadásul „sci-fi”-ként fut, ezen külön…

Tovább

Hipnózis, sokkterápia, romantikus horror (E. T. A. Hoffmann: Az elvesztett tükörkép története)

Akkor még egyszer. E. T. A. „Hóttbiztosföldönkívüli” Hoffmann lehetett ufó, karmester, kobold, hivatalnok vagy tengeri herkentyű, de hülye, az egész biztos nem volt. Ha valaki utálta a Virágcserepet, de rábeszéli magát, hogy adjon az írónak még egy esélyt, próbálkozzon az elbeszéléseivel. Ezekben…

Tovább

Lesotho. Fekete-afrikai mágikus realizmus 1925-ből (Thomas Mofolo: Chaka)

Az Amazonon azt írják, hogy ha 1925-ben* elképzelhető lett volna már, hogy fekete-afrikai író Nobelt kapjon, akkor Mofolo megkapta volna. Akárki írta, nem túlzott. Mofolo százhetven oldalban személyiségfejlődést ír, szabályos ívet szerkeszt belőle, felvázolja egy katonaállam működését, ad egy…

Tovább

Hiba volt megbontani a sorrendet (Joseph Sheridan Le Fanu: Fogadó a Repülő Sárkányhoz)

Ez a nyolc történet tudtommal ebben a formában soha nem jelent meg angolul, viszont ötöt többé-kevésbé összefüggő történetfüzérként adott ki annak idején a szerzőjük. Ezt az ötöt olvastam angolul, írtam is róluk. Most nem olvastam őket újra, csak a maradékot. A szerkesztésről annyit, hogy szerintem…

Tovább

Játszd újra, mielőtt késő lesz (Szabó Magda: A pillanat)

Vergilius újraírva, tisztelve, szeretve, könyörtelenül darabokra szedve, kritizálva, parodizálva, hexameteres prózában, modern szóhasználattal, fájdalmasan, keserűen, tárgyilagosan vagy dühvel, folyamatos rájátszásokkal a magyar történelemre, benne különösen Szabó Magda életére. Hát szóval csak…

Tovább
süti beállítások módosítása