Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Kolumbia. Part menti fák egy hosszú hajóúton (Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején)

2020. február 15. - Timár_Krisztina

Hú, ez de nehéz szülés volt… A Száz év magány az egyik kedvencem, García Márquez stílusa pont az esetem, a könyv maga nagyon szép, az alapötlet is tetszett, az állandó nézőpont-váltogatás is ügyesen van megoldva… …mégse szerettem ezt a regényt. Pedig akartam.  El se tudtam volna olvasni végig, ha…

Tovább

Megjósolt trauma, megfejtődő rejtély (D. M. Thomas: The White Hotel)

Kétszer biztosan olvastam, de inkább háromszor. Nagyon szépen köszönöm Bényei Tamásnak, hogy feladta nekünk kötelezőnek (kétszer is), és jó alaposan meg is vitatta velünk (kétszer is). A szerelem és a halál – így lehetne összefoglalni a regényt, meg még hozzátenni, hogy „és a pszichoanalízis”, ha…

Tovább

Guatemala. Tiszta költőiség és szürrealitás (Miguel Ángel Asturias: A Kincses úrfi)

Az a fajta könyv, amelyikről azt szokás mondani, hogy „semmiről nem szól, de arról nagyon”.  A végén derült ki, hogy pontosan mi is történt 200 oldalon keresztül, és akkor nagyon meglepődtem, hogy tényleg, úgy elmerültem a regény költőiségében, észre se vettem, hogy cselekménye is van. Isten látja…

Tovább

Klausztrofób Kísérlet (Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A kárhozott város)

Amikor a télen adták a moziban A nyomorultakat, egy ismerősöm megjegyezte, hogy ő még filmen ennyi koszt nem látott.Most én mondom, hogy én még regényben ennyi koszt nem láttam.Ez volt az első fejezet után az első benyomásom, és hány meg hány fejezet követte még, tele szeméttel, ammónia-szaggal,…

Tovább

Nyugat-Afrika ismerősen és ismeretlenül (A madáron vett menyasszony)

Jó kis mesék, valóban könnyen olvashatóak, és bepillantást engednek egy számomra teljesen ismeretlen kultúrába, amely időnként mégis egy-egy villanásra ismerőssé válik. (Ott a Holle anyó, csak a szavannán nem havazik; vagy ott a Hamupipőke, csak fiúban, és nem kap hercegnőt szegény, viszont legalább…

Tovább

Nem több, nem kevesebb: más (Karunga, a holtak ura)

Jóval többet vártam ettől a kötettől, mint amennyit kaptam.Azért kaptam tőle valamit. De távolról sem eleget. Röviden úgy foglalhatnám össze, hogy amikor a saját kultúrámtól idegen vonásokat találtam, az tetszett – amikor a sajátomra hasonlító vonásokat, az nem. Nagyon nem. Éppen fordítva várná az…

Tovább

Esszé és könyvajánló (Hamvas Béla: A száz könyv)

Már sokszor belekaptam ebbe a könyvbe, végignéztem a felsorolt életműveket, néhány kedvencet el is olvastam, de végig az egészet még sose. Most végre sikerült. Ezen a linken meg lehet találni az egészet. Esszé és könyvajánló a legnemesebb értelemben. Ha csak fele ilyen jó könyvajánlókat tudnék…

Tovább

Alkímia, tarot, beavatás: a Karnevál elmélete (Hamvas Béla: Tabula smaragdina / Mágia szutra)

Teljesen megértem a döntést, amely ezt a két könyvet egyetlen kötetben helyezte el. Valóban egymás mellett van a helyük. A második mintegy az első folytatása, már amennyiben nem-cselekményes művek esetében lehetséges folytatásról beszélni. Ami a műfajukat illeti, változatlanul az „esszé” a…

Tovább

Nem sci-fi, ellenben trollkodás (Adolfo Bioy Casares – Italo Calvino: Morel találmánya / Láthatatlan városok)

Kozmosz Könyvek, te csodás. Meg a te duplakönyveid.* Még további kettőt tervbe vettem, ami a közeljövőt illeti. Remélem, sikerül még ilyen gyöngyszemekre bukkannom. Vagy még inkább, hogy ilyen trollkodásra. Mert pont ezt a két kisregényt pont sci-fiként kiadni, pont ebben a sorozatban – hát, kérem,…

Tovább

Láthatatlan városok

avagy énisakarokcalvinósatírniénisénis!

Olyan köd van, hogy amikor átmegyünk a Tiszán, szó szerint a semmi látszik a hídkorláton túl. A városban a fiatal platánfán négy-öt levél maradt összegörbülve, viszont apró, könnyű, pamacsos gömbök csüngenek lefelé minden ágáról, minden mellékágáról, és minden mellékág mellékágáról,…

Tovább
süti beállítások módosítása