Jó kis mesék, valóban könnyen olvashatóak, és bepillantást engednek egy számomra teljesen ismeretlen kultúrába, amely időnként mégis egy-egy villanásra ismerőssé válik. (Ott a Holle anyó, csak a szavannán nem havazik; vagy ott a Hamupipőke, csak fiúban, és nem kap hercegnőt szegény, viszont legalább a gonosz megbűnhődik.) A legtöbbször viszont egészen más, mint a mienk. Néha érzékeltem, hogy ez a mese ott abban a kultúrkörben most komikus lenne, bár nem tudtam rajta nevetni. Ami különösen furcsa: a „rosszul” végződő mesék, amelyekben a pozitív szereplő sajnos rajtaveszt. Ha a veresége szomorú, az ember belenyugszik, de amikor még ki is neveti őt a mese, azzal már egyáltalán nem tudtam mit kezdeni. Valószínűleg az lehet a magyarázat, hogy a bambaráknál más számít erénynek és bűnnek, mint nálunk. 

Ezt 2014. augusztus 21-én írtam. 

Pontszám: 10/8