Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Bicska Maxi és a többiek könyvben és a Szigligeti Színházban (Bertolt Brecht: Koldusopera)

2023. március 31. - Timár_Krisztina

Persze, hogy a Cápa-dalt ismertem belőle először, mégpedig Márkus László zseniális előadásában. Még bakeliten is megvan itthon.* Napok óta dallamtapadásom van tőle. Számomra ez a sláger az egész darab sűrítménye: muszáj rajta mosolyogni, sőt, pillanatokra még szurkol is az ember Bicska Maxinak, de…

Tovább

Kenya. A szabadság megszerzése és elvesztése (Ngũgĩ wa Thiong'o: Matigari)

A legfontosabb afrikai regények közé tartozik, úgy tudom. Egy sorban szokták emlegetni Achebe Széthulló világával, amelyet évek óta kerülgetek. Az 1001 könyv listáján is szerepel. Furcsa ugyanakkor, hogy Achebe regényének hírnevét ez a regény meg sem közelíti – fontossága ellenére egyáltalán nem…

Tovább

Alvilágjárás az igazságért (F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)

Újraolvasás vége.  A krimi, amelyikben még a gyilkosság előtt megtudjuk, ki a gyilkos, mindenki mindenből óriási drámát csinál, a helyszín pedig a Szentpétervár nevű pokol. Ott lehet a legkiterjedtebb diskurzusokat folytatni az igazságról. Mármint a pokolban. 

Tovább

Apokalipszis tegnap (Joseph Conrad: Heart of Darkness)

Újraolvasás vége.  A magyar fordítás címe: „A sötétség mélyén”. Mint regény nem vált közismertté nálunk, a történet viszont ismerős lehet, mert ez alapján készült az Apokalipszis most című film.  Persze Coppola a cselekmény idejét a XIX. század utolsó évtizedéből a hatvanas évekbe helyezte, terét…

Tovább

Kóbor lovag az illúziók városában (Raymond Chandler: Elkéstél, Terry!)

Sose vonzott igazán a kemény krimi, sem a belőle táplálkozó noir, de ez kivételesen szép példány. Kivételesen nem is angolul olvastam, mert egy könyvtári selejtezéskor sajnáltam ott hagyni. Most, amikor a Hyperion ismét fölidézte bennem Chandler világát, úgy döntöttem, jó lesz nekem esti…

Tovább

Miért ne higgyünk az összeesküvés-elméleteknek? (Umberto Eco: A Foucault-inga)

Azért, mert ahhoz, hogy bárki összerakjon egyet, nem igazságra van szükség, hanem olvasottságra. Pontosabban: vonzó történetminták ismeretére. Nem is kell túl sok.  Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bármelyik elméletnek akár igaza is. Minden további nélkül, miért ne? Csakhogy annyi minden…

Tovább

Romantikus hősiesség és még romantikusabb trollkodás (Walter Scott: Ivanhoe)

Újraolvasás vége.  A disznópásztorát neki, hogy ez mekkora trollság! Még hogy romantikus regény... Úgy átvágják itt az olvasót a palánkon, hogy nagyobbat esik, mint a kugli. És körülbelül annyira bánja, mint Tuck barát a királytól kapott pofont. Mert Scott megcsinálta a megalázottak és…

Tovább

Rólunk szól a mese (Victor Hugo: Les Misérables)

Újraolvasás vége.  Jean Valjean előlépett a kedvenc szuperhősömmé, beelőzve Bruce Bannert. Egyébként meg annyira tud fájni ez a könyv, ahogy csak a mindennapi élet fájhat. Mélységesen igazságtalan világ, amelyben döbbenettől tátott szájjal merednek a jóságra, ha az egyáltalán elő mer bújni. Esetleg…

Tovább

Ahol a határok megnyílnak, ott kezdődik a történet (H. P. Lovecraft összes novellái és kisregényei)

Hogy a francba tudta azt megcsinálni ez a melankolikus-savanyú képű, karótnyelt figura abban a rövidke földi életében, hogy a rasszista, soviniszta, mindenfób zártságot sugárzó írásai abszolút kompatibilisek legyenek a XXI. századdal? Hogy újraolvashatókká, sőt folytathatókká is váljanak? Ehhez nem…

Tovább

A Sátán pechje (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita)

Behemót forevör! Amikor tizenkilenc évesen hozzáfogtam tudatosan kialakítani a könyvtáramat, és először vettem könyvet saját pénzből, az első két beszerzett könyv közül ez volt az egyik.* Akkorra már mind a kettőt olvastam, szóval nem kíváncsi voltam rájuk, hanem azt akartam, hogy mindenképpen…

Tovább
süti beállítások módosítása