Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Világszínház, főszerepben az emberi lélek (Johann Wolfgang Goethe: Faust)

2020. március 08. - Timár_Krisztina

Újraolvasás vége. Ezt hívják, kérem, klasszikusnak, nem a Werthert. Bocsánat az utóbbi rajongóitól. Középkor, antikvitás, felvilágosodás, romantika, szerelem, háború, pénzvágy, hatalom, szorgalmas munka, minden benne van, meg mindennek az ellenkezője is. Ennek tényleg akkora a hírneve, amekkorát…

Tovább

Botswana. Elvont erők küzdenek az emberi lélekért (Bessie Head: A Question of Power)

Rémületes katyvasz. Nyilvánvalóan megérdemli, hogy olvassák, én se bántam meg, hogy belefogtam, és nemcsak azért, mert most már elmondhatom, hogy botswanai szerzőtől is olvastam. De pontozni, azt nem fogom. Egy őrült elme utazása a poklon keresztül, miközben mintagazdaságot csinálnak egy botswanai…

Tovább

Művelődéstörténet és meditáció (Kazanlár Ámin Emil: Tarot)

Művelődéstörténetileg mindenevő vagyok, az ilyen gazdag háttérrel megírt könyveket különösen szeretem, főleg, ha vagy egy hónapig el lehet szórakozni vele. Látszik rajta, hogy olyan ember írta, aki tájékozott történelemben, filozófiában, művészetekben, vallásokban, nyelvekben. Eszemben sincs…

Tovább

Nagyszerű ötlet, vázlatos megvalósítás (Szemadám György: Vándorok könyve)

Nagyon nagy reményekkel fogtam hozzá ehhez a könyvhöz. Először is még mindig keresem azt a kultúrtörténeti munkát, amely hasonló módon segítségemre lehet, mint Seligmann könyve volt. Másodszor amióta intenzívebben olvasok Calvinót, és megismerkedtem Ende felnőttmeséivel is, és láttam, miket…

Tovább

Allegorikus sci-fi, szomorú ökoregény (Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)

Nagyon szép könyv, többen is ajánlották már nekem, és hát az se rossz ajánlólevél, hogy Rab Zsuzsa fordította. Ajtmatov még mindig tudja, hogy kell megragadni és jól összefacsarni az ember szívét, pedig ő aztán nem érzeleg egy pillanatig se. Ez a regénye ráadásul „sci-fi”-ként fut, ezen külön…

Tovább

Hipnózis, sokkterápia, romantikus horror (E. T. A. Hoffmann: Az elvesztett tükörkép története)

Akkor még egyszer. E. T. A. „Hóttbiztosföldönkívüli” Hoffmann lehetett ufó, karmester, kobold, hivatalnok vagy tengeri herkentyű, de hülye, az egész biztos nem volt. Ha valaki utálta a Virágcserepet, de rábeszéli magát, hogy adjon az írónak még egy esélyt, próbálkozzon az elbeszéléseivel. Ezekben…

Tovább

Lesotho. Fekete-afrikai mágikus realizmus 1925-ből (Thomas Mofolo: Chaka)

Az Amazonon azt írják, hogy ha 1925-ben* elképzelhető lett volna már, hogy fekete-afrikai író Nobelt kapjon, akkor Mofolo megkapta volna. Akárki írta, nem túlzott. Mofolo százhetven oldalban személyiségfejlődést ír, szabályos ívet szerkeszt belőle, felvázolja egy katonaállam működését, ad egy…

Tovább

Szenegál. Visszafogottan elmesélt válságok (Mariama Bâ: So Long a Letter)

Fontos könyv, okos könyv. Örvendetes, hogy megírták, hogy lefordították, hogy igyekeznek terjeszteni. No de mindjárt az 1001-es listára tenni… hát annyira nem jó. Egyetlen hosszú levél az egész kisregény, egy szenegáli nő monológja egy másik szenegáli nőhöz: baráti, fájdalmas, vallomásos,…

Tovább

Magyar népmesék és hiedelmek fantasybe építve (Kleinheincz Csilla: Ólomerdő)

Régi tartozásom ez a fantasy (mármint magamnak), évek óta szerepelt a várólistámon (sose érek a végére). Gondoltam, hogy tetszeni fog. A folytatását is meg fogom venni. Éljenek az e-könyvek.  Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érdekelt se a fordulatos cselekmény, se a változatos kalandok, se a…

Tovább

Hiba volt megbontani a sorrendet (Joseph Sheridan Le Fanu: Fogadó a Repülő Sárkányhoz)

Ez a nyolc történet tudtommal ebben a formában soha nem jelent meg angolul, viszont ötöt többé-kevésbé összefüggő történetfüzérként adott ki annak idején a szerzőjük. Ezt az ötöt olvastam angolul, írtam is róluk. Most nem olvastam őket újra, csak a maradékot. A szerkesztésről annyit, hogy szerintem…

Tovább
süti beállítások módosítása