Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Kavard, aprítsd, gyúrd a világot, amíg embernek való nem lesz (Jorge Amado: Flor asszony két férje)

2020. március 16. - Timár_Krisztina

Fehér holló leszek ezzel az értékeléssel, ha megmondom, hogy jött ki a kilenc pont.  Pont a fő történetszálért, azaz Flor asszony fura szerelmi históriájáért nem voltam oda különösebben. Szívesen olvastam ugyan, de legalább olyan szívesen megvoltam nélküle. Sőt: a közepénél kizárólag…

Tovább

Svájc. Részem van valamiben, ami örökkévaló (Jean-Jacques Rousseau: Rêveries du promeneur solitaire)

Ezért tanultam franciául.* Ezért magoltam a szabályokat, írtam ki a szavakat, ismételgettem jelentéseket és vonzatokat még szilvalekvár-kavarás közben is.** Pont ezért. El nem tudom mondani, milyen érzés úgy olvasni Rousseau-t eredetiben, hogy értem, amit olvasok. Hogy részem van valamiben, ami…

Tovább

Guyana. A hasbeszélő meséje (Pauline Melville: Napfogyatkozás Guyanában)

Álmomban nem jutott volna eszembe, hogy ez a könyv ilyen érdekes lesz. Én csak guyanai irodalmat kerestem. A témában jártasak tudják, mivel jár a világolvasás: elég gyakori komfortzóna-elhagyással. Ha az ember egzotikus irodalmakat keres, nem válogathat, hogy de én a mágikus realista történelmi…

Tovább

A magyar Varázsfuvola – népmesék, mítoszok, filozófiák (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

Újraolvasás vége. Följebb pontozni már nem tudom. Filozofikus mese, a legjobb fajtából. Túlzás nélkül hívható úgy, hogy a magyar Varázsfuvola. Vörösmarty a Mozart-operáéhoz hasonló alapokra építette fel a maga drámáját, magyar népmesék elemeiből, a romantika nyelvén. Már csak a két központi pár…

Tovább

Szürreális felnőttmesék (Kele Fodor Ákos: A szív vége)

Ez a recenzió 2019. április 3-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Kele Fodor Ákos hiánypótló kötete számára a szerző néprajzi kutatásai olyan mitológiát, mese- és hiedelemvilágot tártak fel, amelyről a közönségnek eddig…

Tovább

Vanuatu. Könnyed átjárás a XXI. század és a mitikus időtlenség között (Marcel Melthérorong: Nagaemas)

Vanuatuval is gyarapodott az Óceánia-műveltségem. Az ilyen könyvekért érdemes kockázatot vállalni. Megerősített abban, hogy akarok én még óceániai irodalmakat olvasni. Éppen az ilyen regényekre vadászom, mint ez. Az elején semmi nem árulja el, hogy kalandregény lesz, jó sok fantasztikus elemmel. A…

Tovább

Monaco. Kultúrateremtés felsőfokon (Louis Notari: A Legenda de Santa Devota / La Légende de Sainte Dévote)

A monacói irodalom első klasszikusa, 1927-ből. És megvan nekem itthon.* :) Kétnyelvű, szóval szabadon bámulhatom a monacói nyelvet,** de nem vagyok fordítóra szorulva, a másik oldalon mindenütt ott a francia fordítás. Alcíme az lehetne, hogy „minden, amit tudni akartál Monacóról, de senkitől nem…

Tovább

Mianmar. Egy szelíd mosolyú, szerény bölcs hangja (Khin Myo Chit: The 13 Carat Diamond and other Stories)

„Mianmar irodalmának nagyasszonya”, különös tekintettel a novellaírásra. Nemcsak a hazájában klasszikus ez a kis kötet, hanem nemzetközi elismerést is szerzett Khin Myo Chitnek. Örülök, hogy ezt választottam a Mianmar irodalmával való ismerkedéshez, még ha nem is maradéktalan az örömöm. Azt hittem,…

Tovább

Comore-szigetek. Mint a kiscica a gombolyagra (Touhfat Mouhtare: Vert cru)

Na, akkor számoljunk. Elolvastam egy könyvet, amelyet Comore-szigeteki író írt. Meg is van itthon, egy nagyon kedves kolléga jóvoltából. Eddig tíz pont. Képes voltam végigolvasni franciául háromszáz igen sűrű oldalt. Ennyit utoljára a Gargantuánál kellett szótáraznom, és abba beletört a bicskám.…

Tovább

Kevés, de intenzív emlék (Alejo Carpentier: Földi királyság)

Carpentier nagyszerű író. Olyan kultúrák történelméről hoz hírt, amelyekről egyébként nagyon kevés információhoz lehet jutni. Itt például a XVIII-XIX. század fordulójának Haitije jelenik meg, ahol/amikor a volt rabszolgák új államot hoztak létre, elsőként a világon. Ahogy „eme” molytárs mondja:…

Tovább
süti beállítások módosítása