Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Még egy reneszánsz ember (Louise Labé: Szerelmes szonettek)

2020. március 16. - Timár_Krisztina

Én alig akarom elhinni, hogy ez a költői életmű tényleg ennyire vékonyka. Mondjuk, az a kevés, az aztán minőségi munka, de akkor is. Több helyen is utánanéztem: az összes műveinek a kétnyelvű kiadása* is háromszáz oldal, szóval prózával együtt se sokkal több. Jaj, de kár. Mondjuk, elég sok mindent…

Tovább

Faragott képek gondolati alapon (Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei)

Én olyan mélyről nézek fölfelé erre az életműre, hogy kificamodik a nyakam. Több mint másfél hónapja olvasom ezeket a verseket folyamatosan, mindennap négyet-ötöt. Kevésnek tűnik, de valójában bőven meghaladja az erre szánható energiaszintet. Nem is értem, hogy bírtam. Tömény költészet. Az a…

Tovább

Ötletes spekulatív próza, két nyelven (Sütő Fanni: Double Vision)

Jó válogatás, sok minden belefér. Fele részt angol, fele részt magyar nyelvű szövegek,* fantasyk vagy realisztikus történetek több-kevesebb fantasztikus elemmel: tényleg az a legjobb szó rá, hogy „spekulatív irodalom”. Ha jól tudom, ez volt a szerző első önálló novelláskötete. Kár, hogy magánkiadás,…

Tovább

Kavard, aprítsd, gyúrd a világot, amíg embernek való nem lesz (Jorge Amado: Flor asszony két férje)

Fehér holló leszek ezzel az értékeléssel, ha megmondom, hogy jött ki a kilenc pont.  Pont a fő történetszálért, azaz Flor asszony fura szerelmi históriájáért nem voltam oda különösebben. Szívesen olvastam ugyan, de legalább olyan szívesen megvoltam nélküle. Sőt: a közepénél kizárólag…

Tovább

Svájc. Részem van valamiben, ami örökkévaló (Jean-Jacques Rousseau: Rêveries du promeneur solitaire)

Ezért tanultam franciául.* Ezért magoltam a szabályokat, írtam ki a szavakat, ismételgettem jelentéseket és vonzatokat még szilvalekvár-kavarás közben is.** Pont ezért. El nem tudom mondani, milyen érzés úgy olvasni Rousseau-t eredetiben, hogy értem, amit olvasok. Hogy részem van valamiben, ami…

Tovább

Guyana. A hasbeszélő meséje (Pauline Melville: Napfogyatkozás Guyanában)

Álmomban nem jutott volna eszembe, hogy ez a könyv ilyen érdekes lesz. Én csak guyanai irodalmat kerestem. A témában jártasak tudják, mivel jár a világolvasás: elég gyakori komfortzóna-elhagyással. Ha az ember egzotikus irodalmakat keres, nem válogathat, hogy de én a mágikus realista történelmi…

Tovább

A magyar Varázsfuvola – népmesék, mítoszok, filozófiák (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

Újraolvasás vége. Följebb pontozni már nem tudom. Filozofikus mese, a legjobb fajtából. Túlzás nélkül hívható úgy, hogy a magyar Varázsfuvola. Vörösmarty a Mozart-operáéhoz hasonló alapokra építette fel a maga drámáját, magyar népmesék elemeiből, a romantika nyelvén. Már csak a két központi pár…

Tovább

Szürreális felnőttmesék (Kele Fodor Ákos: A szív vége)

Ez a recenzió 2019. április 3-án jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Kele Fodor Ákos hiánypótló kötete számára a szerző néprajzi kutatásai olyan mitológiát, mese- és hiedelemvilágot tártak fel, amelyről a közönségnek eddig…

Tovább

Vanuatu. Könnyed átjárás a XXI. század és a mitikus időtlenség között (Marcel Melthérorong: Nagaemas)

Vanuatuval is gyarapodott az Óceánia-műveltségem. Az ilyen könyvekért érdemes kockázatot vállalni. Megerősített abban, hogy akarok én még óceániai irodalmakat olvasni. Éppen az ilyen regényekre vadászom, mint ez. Az elején semmi nem árulja el, hogy kalandregény lesz, jó sok fantasztikus elemmel. A…

Tovább

Monaco. Kultúrateremtés felsőfokon (Louis Notari: A Legenda de Santa Devota / La Légende de Sainte Dévote)

A monacói irodalom első klasszikusa, 1927-ből. És megvan nekem itthon.* :) Kétnyelvű, szóval szabadon bámulhatom a monacói nyelvet,** de nem vagyok fordítóra szorulva, a másik oldalon mindenütt ott a francia fordítás. Alcíme az lehetne, hogy „minden, amit tudni akartál Monacóról, de senkitől nem…

Tovább
süti beállítások módosítása