„(…) szolgálók gyámolitották [Héphaisztoszt];drága aranyból vannak ezek, de akárcsak az élők.Van szívükben erő és ész, és szólani tudnak,és őket munkára az égilakók tanitották.Most mellette serénykedtek (…)”(Homérosz: Íliász, XVIII. ének, 17–21. sor) Hát szóval sok mindent kinéztem Héphaisztoszból,…

Majdnem, majdnem tíz pont lett, de végül két okból is visszaminősítettem.Ám méltatlan volna a két okkal kezdeni, kezdem inkább azzal, hogy soha az életben nem olvastam még háborús sci-fit, egyáltalán nem is az én műfajom, ez a könyv mégis szinte letehetetlenül érdekesnek bizonyult. És nemcsak azért,…

Fura könyv, egyedi fajta, a műfaját is nehezen lehetne meghatározni. Kalandos-filozofikus, de fantasztikus is, akár sci-finek is beillik. Látványosan óriási munka fekszik benne: már a sok történetszálat összefogni sem lehetett piskóta, de amekkora műveltséganyagot megmozgat, az önmagában is…

A novellák színvonala tízpontos, az élmény hat, átlagolva kijön a nyolc.Azaz: jó szövegek ezek nagyon, csak nem az én világom. Hogy mitől jók, azt könnyű megmagyarázni, hogy mi taszít, azt sokkal nehezebb.Szovjet sci-fi, mára már klasszikusnak számít. Meg is érdemli. Van ezekben a novellákban sok…

Klasszikus szovjet sci-fi. Elég egzotikus kategória ez, szóval régen kíváncsi voltam már a kötetre.Ami a szórakoztatást illeti, én éppen az ilyen régimódi kalandregényeket szeretem… illetve szeretném, mert ez a könyv konkrétan elég kevéssé szórakoztatott… Persze nem bántam meg, hogy elolvastam, de…

Vasárnap esti kikapcsolódás.  Micsoda jó kis szürreális katyvasz! Nyomokban orosz népmesei elemeket is tartalmazhat (de hol van belőle a Baba Jaga?!). Szürke, ámde keményfejű kis államhivatalnok kontra kelet-európai groteszk. Nem tudom, melyiket sajnáljam jobban. Nem mondom, hogy nem lehetne jobb.…

Újraolvasás vége.Elsőrangú gyerekkori emlék, hajdani nagy kedvenc, egy életre szóló kíváncsiság megalapozója, no meg a szovjet irodalompolitika nagy büdös csődje.  Ezt írtam a regényről, amikor regisztráltam a Molyra (a regényt pedig elsők közt kedvenceltem): „Az a valódi szovjet ifjúsági regény!…

Tetszett, jólesett, tisztelem és becsülöm, megérdemli a hírnevét, bár Sztrugackijéktól még mindig a Sánta sors a legjobb. De most nem arról írok, arról már írtam, megtekinthető és olvasható. Ez most a Stalker. Ami tetszett (nagyon is): A megfejthetetlen Zóna, amelyen sok-sok tudós, csavargó és…

Műfajteremtő antiutópia (mai divatos nevén disztópia, lassan kezdem megszokni) a legkorábbi szovjet időkből. Minőségét jelzi, hogy hazájában elég sokáig be volt tiltva, és hamarabb jelent meg angolul, mint oroszul. Szegény Platón, ha tudta volna, mit indít el azzal a hideglelős Államával, lehet,…

Újraolvasás vége. Pár hónapja láttam a neten egy idézetet. Kicsit pontatlan (de legalább jól hangzó) magyar fordításban így néz ki: „Ha tudod, hogy nem Frankenstein a szörnyeteg, az a tudás. Ha tudod, hogy de, az a bölcsesség.” Persze sarkít az idézet, ennél sokkal-sokkal összetettebb a kérdés – de…