Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Hálás-hálátlan szatíra (Kal Pintér Mihály: Atyavilág)

2020. március 18. - Timár_Krisztina

Ez a recenzió 2019. július 4-én jelent meg a BárkaOnline-ban. A teljes szöveget jogi okokból nem másolhatom ide, a link viszont odavezet. Szatírát írni hálás feladat is, hálátlan is. Hálás feladat, mert nevetni mindenki szeret. Ha ráadásul az ember kárvallottja is azoknak a társadalmi…

Tovább

Porcukros visszabeszélés a szentimentalizmusnak (Gérard de Nerval: Sylvie)

Édes kis semmiség, csupa csipke és selyem és porcelán és gyűszűvirág és apró gyümölcs. Brodszky Erzsébet fordításának meg olyan íze van, mint a roppanós linzertésztának, némi porcukorral meghintve. Az, hogy közben valakik felnőtté válnak, és intelligensen visszabeszélnek az egyébként szeretve…

Tovább

Regény, amely minden létező irányba elágazik (Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert)

Ha húsz év múlva marad még egy csepp értelem a világban, érettségi tételt csinálnak ebből a monstrumból.* Vagy hamarabb. Ez tényleg a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, igaza van Kuszmának; és annak, hogy ennyi évtizeden át az ismeretlenségben maradt (Isten áldja azt, aki kiásta onnan),…

Tovább

Mit jelent tisztelni a másikat? (Margita Figuli: Három gesztenyepej)

Ismerkedés a szomszédos országok klasszikusaival, harmadik forduló. Szlovákiából eddig Timrava a nyerő, de azért ez a Figuli is tudott valamit. Mindenekelőtt tájat leírni. A főszereplő szépségesen lírai (és bárki számára befogadhatóan rövid) vallomásai a szülőföldjéről szinte könnyeket csalnak az…

Tovább

Bhután. Zarándokúttá váló élet (Kunzang Choden: The Circle of Karma)

Az ilyenekért érdemes világolvasásba fogni. Amikor egzotikus országok irodalmát olvasom, azt szeretem, ha nem egyszerűen fordulatokat és szereplőket kapok, hanem megtudok valamit arról, hogyan gondolkodnak ott az emberek, és miért éppen úgy. Mit szeretnek, mitől félnek, min vesznek össze, mit…

Tovább

Tisztelet Rejtő Jenőnek (Vavyan Fable: Jégtánc)

Aki Rejtőt szereti, rossz ember nem lehet. Maximum olyan förtelmes borítót csinálnak a könyvének, hogy kizárólag becsomagolva meri az ember nyilvános helyre vinni. Vagy úgy se. Nemcsak ízléstelen ez az izé, hanem még a könyvhöz sem illik.* Nagyon kedves ajándék volt, nagyon kedves rokontól, aki…

Tovább

Életre kelt ókor, alternatív írásmagyarázat (Robert Graves: Homérosz leánya)

Ez jólesett. Ügyesen kitalált, fordulatos történet, amely folyamatosan a ráismerés örömét nyújtja, miközben éppen eleget változtat a felhasznált szövegeken ahhoz, hogy az ember folyamatosan kíváncsi is legyen, mi nem úgy lesz, ahogy megszokta.* Ehhez járul egy tudományosan kidolgozott…

Tovább

Identitás Ukrajnának (Oles' Honchar: The Cathedral)

Megérdemli a helyét az 1001 könyv listáján – nem sok ukrán regény tartózkodik rajta –, de sajnos esélyünk sincs rá, hogy magyarul olvashassuk.* Amikor lefordították volna, éppen be volt tiltva; amikor pedig feloldották a tiltást, addigra a piaca veszett el. Nem hiszem, hogy ölnék egymást a vásárlók…

Tovább

Esztétikus posztapokaliptikus horror (Határ Győző: Éjszaka minden megnő)

Melyik aranyos-kedves molytárs ajánlotta nekem annak idején pont ezt a Határ Győző-könyvet, hogy még várólistáztam is? Hadd boruljak a nyakába. Egy kicsit megfojtogatni. Igazán ajánlhatott volna elsőre valami barátibbat, mint ez a posztapokaliptikus horror. Illetve metafizikai fantasztikus regény.…

Tovább

Kavard, aprítsd, gyúrd a világot, amíg embernek való nem lesz (Jorge Amado: Flor asszony két férje)

Fehér holló leszek ezzel az értékeléssel, ha megmondom, hogy jött ki a kilenc pont.  Pont a fő történetszálért, azaz Flor asszony fura szerelmi históriájáért nem voltam oda különösebben. Szívesen olvastam ugyan, de legalább olyan szívesen megvoltam nélküle. Sőt: a közepénél kizárólag…

Tovább
süti beállítások módosítása