Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Hiba volt megbontani a sorrendet (Joseph Sheridan Le Fanu: Fogadó a Repülő Sárkányhoz)

2020. március 08. - Timár_Krisztina

Ez a nyolc történet tudtommal ebben a formában soha nem jelent meg angolul, viszont ötöt többé-kevésbé összefüggő történetfüzérként adott ki annak idején a szerzőjük. Ezt az ötöt olvastam angolul, írtam is róluk. Most nem olvastam őket újra, csak a maradékot. A szerkesztésről annyit, hogy szerintem…

Tovább

Egy koncepció, változatos megvalósítás (Galaktika 164.)

Ursula K. Le Guin kedvéért fogtam bele életem második (és első végigolvasott*) Galaktikájába. Annyian és annyiszor ajánlották már nekem, csak hát időnyerő nélkül egyelőre esélyem nem volt. :( Nem is lesz mostanában, de biztos, hogy előbb-utóbb sort kerítek rá, mert valóban az ő novellái bizonyultak…

Tovább

Középkori népi történetek nagyoknak (Gesta ​Romanorum)

Középkori elbeszélések gyűjteménye, amelyekre a későbbi korok írói rengeteget építettek? Ebből való egy Thomas Mann-regény és legalább egy Shakespeare-dráma alapötlete, Mikszáth számos novellájának magva? Ide vele!!! Nos, annyira sajnos nem jó, mint amilyen a híre. Legalábbis nem az egész.Népi…

Tovább

Mágikus, de nem lesz tőle vidámabb (Milorad Pavić: A tüsszögő ikon)

Ha délszláv irodalmat olvasok, azt szeretem a legjobban, ha a Balkán középkori történelméről beszélnek. A szerb Milorad Pavić elbeszéléskötete kiválóan illik ezeknek a könyveknek a sorába: mágikus realista módszerekkel köt össze múltat és jelent, nagyvonalúan átléptetve szereplőit akár évszázadokon…

Tovább

Szlovákia. Móriczi világ női szemmel (Timrava: Hősök)

Ezzel az ajtónyitogatós olvasásommal megint jól jártam.  Móriczi világ, realista-naturalista stílusban, női szemmel.* Az írásmód tetszik (jó megfigyelőképességen alapuló, okos, többszólamú szövegek), az ábrázolt világ annyira nem, konkrétan semmi pénzért nem élnék benne, de ez nem a szerző…

Tovább

Minden novella külön világ (Ilja Varsavszkij: Molekuláris kávéház)

A novellák színvonala tízpontos, az élmény hat, átlagolva kijön a nyolc.Azaz: jó szövegek ezek nagyon, csak nem az én világom. Hogy mitől jók, azt könnyű megmagyarázni, hogy mi taszít, azt sokkal nehezebb.Szovjet sci-fi, mára már klasszikusnak számít. Meg is érdemli. Van ezekben a novellákban sok…

Tovább

Ha négybe vágnak... (Bartis Attila: Tizenegy novella)

Ahogy más pályatársaim, én is kénytelen vagyok iniesta molytársat idézni: kötet, az nincs. A tizenegyből az első négy-öt elrendezése még mutat valamiféle rendszert, de aztán ez nagyon hamar megszűnik. Nem véletlen, hogy a kötet nem kapott címet. Így nem is hazudhat. Nem is teszi. Itten tizenegy…

Tovább

Egyedül, boldogan (Olga Tokarczuk: Sok dobon játszani)

Fura, hogy nem sokan olvasták ezt Tokarczuk Nobel-díja előtt. Alig néhány könyvtárban van meg, én is könyvtárközivel jutottam hozzá. A Molyra én írtam az első értékelést. Pedig elbeszéléseket tartalmaz, tehát nem is különösebben időigényes, kb. tíz percet „vesz el”* az ember napjából. Éppen azért,…

Tovább

Mindennapos keserűségek (Tóth Krisztina: Pillanatragasztó)

„Minden napra egy novella”-módszerrel haladtam végig a köteten, csak az utolsó napra jutott mégis három. Talán másképpen kellett volna. Annyira tudatosan szerkesztett kötet ez, az öt ciklusba rendezett huszonöt kis szöveggel, talán jobban tudtam volna figyelni a kötet ívére, ha nem hagyok ekkora…

Tovább

Felnőttmesék Borgesnek szeretettel (Michael Ende: Tükör a tükörben)

Miután Michael Ende megírta összes gyerekeknek szóló meséjét, megirigyelte Borges novelláit, megsajnálta a felnőtteket, és írt egy vékonyka kötetnyit nekik is. A kötetbe belekerültek a szerző számára legfelnőttebb felnőtt: az apja rajzai is. Nem egy novellát szerintem éppen a rajzok ihlettek. Aztán…

Tovább
süti beállítások módosítása