Még mindig nem szeretem a könnyített olvasmányokat, de ez a sorozat még mindig bejön nekem.
Bár ez a kötet sajnos nem nemzetközi, azért elég távoli vidékről, Új-Zélandról hoz hírt, és a benne szereplő novellákat értő kézzel válogatták. Van egységes koncepció: minden novella így vagy úgy a halálról szól, mégsem lesz egyiktől se depressziós az ember, kamaszok kezébe minden további nélkül adhatók. (Ugyanis elsősorban az a fontos, hogy mit jelent elbúcsúzni, az élményt feldolgozni, a túlélőnek tovább élni.)
Annak ellenére, hogy könnyítettek a szövegek, a szerkesztő odafigyelt arra, hogy a megfelelő határokon belül érzékeltesse a helyi nyelvi jellegzetességeket, és arra is, hogy maori szerző műve is bekerüljön a kötetbe. Mondjuk, Ihimaerát nehéz is lett volna kihagyni, világhírű.
…és ebben a kötetben végre a nyelvtanulóknak szóló feladatok is teljesen rendben vannak.
Ezt 2018. június 22-én írtam.
Pontszám: 10/10
Kiadási adatok: Oxford University Press, Oxford, 2008. 80 oldal