Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Méltatlanul elfeledve (Zsigray Julianna: Féltékenység)

2020. február 04. - Timár_Krisztina

Méltatlanul elfeledett könyv. A családi példányunk legalább hatvanéves, már a harmadik nemzedéket szolgálja. Azóta nem láttam új kiadását. De tessék csak másnak is előszedni és leporolni! A címe szerelmes regényt sugall, pedig nem az. Nemcsak az. Hiszen a féltékenységnek nemcsak egy fajtája…

Tovább

A légiós regények prototípusa (P. C. Wren: A Kék Csillag)

Nagyon kíváncsi voltam erre a regényre. Ez teremtette meg a légiós regény műfaját, vagyis e nélkül a regény nélkül sose jött volna létre se Az elátkozott part, se A három testőr Afrikában, se a… se a… Szóval már csak hálaérzetből is megérdemli. Rejtő Jenő persze nagyon magasra tette a mércét, hozzá…

Tovább

Legyen mítoszi, legyen hétköznapi, de ne legyen ijesztő! (Jókai Mór: Az arany ember)

2017. november 2. Újraolvasás vége. Hogy hányadik, már régen nem számolom. Igen, tudom, sokaknak mumusa. Éppen ezért mindenekelőtt szóljon ez az értékelés arról, hogy mitől és hogyan lehet ez a regény – kevésbé ijesztő. No meg hogy hogyan lehet az olvasás másféle. Mert olvasni bizony nemcsak…

Tovább

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Tinédzser korom kedvenc könyve volt. Emlékszem, mennyire élveztem még az őskor leírását is, még a delej-ország leírását is, és olyan gépeket akartam szerkeszteni, amilyeneket Berend Iván. (Hogy a magánéletében hogy lehet ennyire mulya egy ilyen okos ember, azt akkor még nem értettem. Azóta…

Tovább

Jókai Mór: Névtelen vár

Érdekes módon gyerekként nem szerettem. Felnőttként annál inkább. A regényindítás egyszerűen zseniális. Megkockáztatom, hogy Jókai legjobban megírt indítása. Itt aztán senki ne féljen Vaskapu-féle kezdéstől.  Bármennyire tiszteljük a mestert, számomra felnőttként már komoly probléma az, hogy kevés…

Tovább

Jan Potocki: Kaland a Sierra Morenában

Tökéletesen véletlenül találtam rá. Fél évvel ezelőttig azt se tudtam, hogy létezik. Mi maradt ki az életemből! Valahogy sose állt közel hozzám a XVIII. századi irodalom, úgyhogy puszta kíváncsiságból fogtam hozzá. Aztán kb. száz oldal után szépen visszavittem a könyvtárba – és megvettem…

Tovább

Kína. XVI. századi fantasy, középpontban egy vén alakváltó tricksterrel (Vu Cseng-en: Nyugati ​utazás, avagy a majomkirály története)

Életemben nem olvastam ilyen jó fantasyt. Mert ez a XVI. századi kétkötetes kínai regény igenis fantasy, és igenis minden várakozást felülmúlóan jó. Annyira, hogy most, este fél tízkor képes lennék belefogni a folytatásába (amely a változatosság kedvéért XVII. századi, és potom kétszáz oldal), ha…

Tovább

Az igazságot nevetve is meg lehet találni, sőt (Rejtő Jenő: Az ellopott futár)

Az első Rejtő-regény volt, amit olvastam. Voltam vagy tizenhárom éves. Akárhány Rejtő-regényt olvastam később, mindig ez maradt a kedvenc. Pedig eltelt azóta már… meg se mondom, hány év. Sok. Már régen nem olvasom, mert minek. Tudom kívülről.  Fel lehet róni neki a zavaros cselekményt. Tényleg.…

Tovább

Jófajta szellemi kaland (Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető)

Csoda, csoda, csoda!!! Tömény* csoda! Jófajta szellemi kaland!Annyira szép, annyi műveltséggel és szeretettel és vagánysággal és humorérzékkel van megírva, ilyet csak igazi jó klasszika-filológus tud! Életemben először a szakdogámhoz olvastam, és hálásan köszönöm Bényei Tamásnak, hogy a kezembe…

Tovább

Nem hiszem, de igaz (Hamvas Béla: Scientia Sacra)

Akkor belevágok.Egy Karnevál után mi az nekem, megírni a hónapok óta halogatott Scientia Sacra-értékelésemet?!Kezdem. Mesével. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy könyvespolc, amelyet, bár nem az enyém volt, én tartottam rendben. A könyvespolc közepén pedig ott ült a Scientia Sacra.Ült,…

Tovább
süti beállítások módosítása