Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Annyira naivan idealista, hogy az már veszélyes (Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió)

2020. február 29. - Timár_Krisztina

Majdnem, majdnem tíz pont lett, de végül két okból is visszaminősítettem.Ám méltatlan volna a két okkal kezdeni, kezdem inkább azzal, hogy soha az életben nem olvastam még háborús sci-fit, egyáltalán nem is az én műfajom, ez a könyv mégis szinte letehetetlenül érdekesnek bizonyult. És nemcsak azért,…

Tovább

Márvány, óramű és csoportpszichológia (Xenophón: Kürosz nevelkedése / Anabázis)

Na, ezt érdemes volt. Nem is értem, miért nem olvassák többen.Igen, tudom, ókori. Igen, tudom, lassú. Ellenben ritkán unalmas, és mindig tanulságos. A mára nézve is. Sőt. Nagy esze volt annak, aki pont ezt a két művet pont így állította párba, mert gyönyörűen kiegészítik egymást.Történelmi munka, de…

Tovább

Koldusregény egy földhözragadt és enyveskezű angyalról (Benito Pérez Galdós: Misericordia)

Ez a könyv egy angyalról szól. Angyal hatvanéves (de ötvenötnek se néz ki), a fogainak még több mint fele megvan, a ruhája mindig fekete (és ha egy módja van rá, ki is mossa), a keze elég tiszta (leszámítva, hogy enyves), a humora cinikus. Tudni kell még róla, hogy igen jól bánik a pénzzel (elég…

Tovább

Egy világfelforgató felnőtt kislány kalandjai (Lewis Carroll: Alice's Adventures in Wonderland / Through the Looking-Glass)

Tudjátok, ez az Alice, ez ritka intelligens emberpéldány, nem egy ismerősöm példát vehetne róla. Mert mit csinál ezzel a kislánnyal szinte mindenki, az első oldaltól az utolsóig következetesen? Leteremtik, hogy csúnyábbat ne mondjak. Szidják, kioktatják, megszégyenítik, minden szavába belekötnek…

Tovább

Izgalmas történet, elrajzolt szereplőkkel (Ivan Jefremov: A borotva éle)

Fura könyv, egyedi fajta, a műfaját is nehezen lehetne meghatározni. Kalandos-filozofikus, de fantasztikus is, akár sci-finek is beillik. Látványosan óriási munka fekszik benne: már a sok történetszálat összefogni sem lehetett piskóta, de amekkora műveltséganyagot megmozgat, az önmagában is…

Tovább

Ebbe most nem tudtam belebújni (Homérosz: Homéroszi himnuszok)

Inkább nem pontozom. Vessetek a mókusok elé. Azt hittem, olyan élmény lesz, mint a múltkor a Széphajú Khariszok tánca, de egész más élmény lett. Az a kötet a közelembe jött, ez távol maradt. Azt gátlás nélkül mertem pontozni, ezt nem merem. Időtlen méltóság van benne, több, mint kétezer-ötszáz éves…

Tovább

A történelem fonákja, avagy mindenki mindenkit megfigyel (Madame de Lafayette: Clèves hercegnő)

Tanítani lehetne rajta a francia klasszicizmust. Csak az a „hibája”, hogy egyáltalán nem harmatos lelkű tizenöt éveseknek* való…Nekem is komfortzóna-elhagyós olvasás volt. Kellett egy 1001-listás regény, amelyik francia, klasszikus és rövid. Nagyon rövid, hogy csütörtökig a végére érhessek. Ez a…

Tovább

Van neki mire felvágni, de mégsem kellene felvágnia (Luís de Camões: A lusiadák)

Az utóbbi időben akármit olvastam, előbb-utóbb szembejött a reneszánsz meg a barokk. Különösen a reneszánsz/barokk eposzokra hivatkoztak az olvasmányaim rendszeresen. Miután tettem egy óvatos próbát Tassóval, és nagy örömömre igen vagánynak bizonyult, Ariosto monstrumába is bele mertem vágni, és…

Tovább

Megvan-e még a lelked? (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép)

Újraolvasás vége.Amikor utoljára olvastam ezt a kisregényt, egyetemista voltam. Nem egészen annyi idős, mint a történet első részének festője, és épp csak egy kevéssel vagyonosabb.* Művész akartam lenni mindenáron.Több mint tizenöt év telt el azóta.És most nagyon furcsa volt újra találkozni ezzel a…

Tovább

Nem embernek való magány (William Hope Hodgson: The House on the Borderland)

Én azt nem tudom, hogy ez mi. Gótikus regény, korai horror, sci-fi, filozofikus regény? Csak azért kezdtem el olvasni, mert 1001-listás és rövid. A szerzőről semmit se tudok, az nem ad támpontot. Hasonlítani se tudom mihez, bár olvasás közben olykor felmerült a kortárs Lovecraft vagy a későbbi Lem…

Tovább
süti beállítások módosítása