Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Mianmar. Egy szelíd mosolyú, szerény bölcs hangja (Khin Myo Chit: The 13 Carat Diamond and other Stories)

2020. március 15. - Timár_Krisztina

„Mianmar irodalmának nagyasszonya”, különös tekintettel a novellaírásra. Nemcsak a hazájában klasszikus ez a kis kötet, hanem nemzetközi elismerést is szerzett Khin Myo Chitnek. Örülök, hogy ezt választottam a Mianmar irodalmával való ismerkedéshez, még ha nem is maradéktalan az örömöm. Azt hittem,…

Tovább

Angol barokk őrület (Robert Burton: The Anatomy of Melancholy)

Ezt én minimum a késő prekambrium óta el akartam olvasni. Gyakran előfordult, hogy az éppen olvasott szakirodalom hivatkozott rá, továbbá tudtam, hogy az általam tanulmányozott brit írók, költők könyvtárában megvolt, és használták is. Tanultam arról, hogy a melankóliáról egymagáról többet írtak,…

Tovább

Moldova. Göröngyök, kútlánc, téli szél – meg a mindent felforgató hang (Jon Druce: A szép siratóasszony)

Ion Druță* írásait már a Vízesés című, moldovai novellákat bemutató antológiában felfedeztem magamnak. Egyúttal meg is állapítottam, hogy az antológiában kevés olyan írás leledzik, amelyikről ne kéne jó sok port lefújni, de a Druță-novellákon aztán egyetlen szem sincs, az biztos. Hiába íródtak…

Tovább

A profit nem az amatőr győzi le, hanem a véletlen (Valentine Williams: A Tuskólábú)

Rajtaütésszerű gyorsolvasás, mert a jövő héten vissza kell vinni. Szerencsére pont alkalmas az ilyen rajtaütésszerű gyorsolvasásra, hamar a végére lehet jutni. Egyszer olvasós kalandregény, sablonokkal tele. Amivel önmagában a világon semmi probléma nincs. Hanem egyrészt azzal van a probléma,…

Tovább

Rendes író nem halálozik el krimiírás közben! (Charles Dickens: The Mystery of Edwin Drood)

Hajaj, Dickens, de rosszkor haltál meg. Nemcsak azért, mert pont egy krimi kellős közepén történt a szomorú esemény, és nem tudtuk meg, ki a gyilkos. (Jó, elég sok utalás történik rá, de előfordulnak utalások arra is, hogy mégse ő az.) Hanem azért is, mert ilyen szereplőket kevesen tudtak…

Tovább

Tudományos igénnyel szerkesztett horror (Húsvét-szigeti mítoszok, mondák és legendák)

2018-as néprajzi jellegű olvasásaim utolsó darabja. Ajj, de nagyon be akartam fejezni az év végére. Most kettő dologra vagyok kíváncsi.1. Kinek jutott eszébe a nyolcvanas években az éjszaka közepén álmából felriadva, hogy magasságos egek, a húsvét-szigeti folklórból még nincsen tudományos igényű,…

Tovább

Barokk sci-fi egy angol hercegnőtől (Margaret Cavendish: The Blazing World and Other Writings)

Hogy hogy jön ki az tízből nyolc? Fantázia: tíz pont.Tudományos-filozófiai tájékozottság: tíz pont.Szociális érzékenység: mondjuk, nyolc pont.Sablonok használata: nyolc pont.Szerkesztőkészség: egy nagy nulla (de inkább mínuszban van)Stílus… ööö… a barokk korban tíz pont, csak már nem vagyunk a…

Tovább

Életidegen korrajz (Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála)

…meg az én szenvedéseim, a másik cím után szabadon. Újraolvasás vége. Szegény Wertherhez nem sok türelmem volt most. Próbáltam visszaemlékezni, milyen hatással volt rám diákként, de egyszerűen semmilyen hozzá fűződő érzést nem tudtam felidézni. Elmentünk egymás mellett, azt hiszem. Azóta pedig még…

Tovább

Barátság és átok (Szabó Magda: Az ajtó)

A pillanatot képtelenség kiszorítani az első helyről, ami Szabó Magda életművét illeti. De Az ajtó azért erősen közelíti azt a szintet. Kb. a kétharmadáig még arra is komoly esély volt, hogy eléri. Ha csak Emerencről szólna, talán meg is haladta volna, én pedig kedvencelném. A történetről nincs sok…

Tovább

Gyönyörű szimbólumok, nyomasztó nevetés (Tamási Áron: Énekes madár)

Újraolvasás vége. Egyszer vizsgára kellett olvasni. Azóta ennek is lejjebb ment az ázsiója két ponttal, sajna… Elhiszem én, hogy korszakos jelentőségű mű, és százszor inkább ez, mint egynémely népszínművek, amelyeket most nem nevezek meg – de ha nem volnék magyar szakos, és nem tanultam volna meg…

Tovább
süti beállítások módosítása